Timeline-elégia
Viva la muerte
Jankának
Valódi pornó az, hogy meg fogunk halni.
A lentiben sem lesz színné, ami fonák,
Sliccekbe nyúljatok, mélyebben, esztéták!
Orgazmus-fődíjnak föld jár – egy lapátnyi.
Alkotmányos rendben – nesze imamalom –
Legszentebb ürülék a kibicek vére.
Nedvesedjünk tehát, míg a nép bőrére
Félholtan, de nyögve spriccel a hatalom.
Ölelve meghalni – vagy álmodni talán? –
Jöttem én is (metszőfogam azért fehér,
Gyászmesénk hogy legyen kellőképpen pajzán)
Ha sejtem is hogyan, a franc tudja, miért,
Molyette szívemnek a por Parnasszusán
Röntgenes mosolyod minden verset megér.
A független férfi ellenhimnusza
Th. D.nak
Szerettelek volna, kárpáti költőnő,
Mint brazil sorozathősnőt a nagy Ő,
Ahogy mérai lányt a soros katona
Messzi kaszárnyából sem szeretett volna,
Ahogy buzgó migráns igyekszik ideát,
Úgy imádtam volna benned is Európát,
Mint áradó tengert a már lenyugvó nap,
Mint József Attila a magyar vasutat.
Te meg úgy szerettél volna engem, tündér,
Mint nő, mindig, mind azt, ami csak belefér.
Timeline-elégia
S mivel nem szerettél egy pillanatig se,
Dinnyém sem ízlett, ha rózsát vittem, bűzlött,
Eszedbe jutottam volna, de egy ipse
Épp rád szólt csetten, hogy szia tali fél öt?
Ezért sok jó filmet nem is néztünk együtt,
(Sőt, hozzá kell tenni, hogy még rosszakat sem).
Nem nekünk fénylett a Hold, tücsök sem hegedült,
És számtalanszor nem pusziztál, édesem,
A Facebook-on néztem, hogy mész férjhez,
Szülsz, szoptatsz, válsz, piálsz, tépsz, jógázni kezdesz,
S találsz egy tacskóban vigaszt egy darabig,
Közben sok verset írtam (beleértve ezt)
Lopott profilképed alatt, és úgy tűnik,
Hogy ezt nevezhették múzsának a gecik.