Néz a Légy

Egy légy szállt el lassan előttem,
És ahogy rám nézett megremegtem
Közelebb hajoltam, láttam a szemében
Mit is gondol rólam magában röptében.
Ez az ember kicsit erős kicsit gyenge,
Oh hozzád szólók, gyere le jóistenke
Szeméből nem látom, hogy boldog-e
De azt látom, hogy kicsit eszetlenke.
Szeme barna haja barna, ha tehetné, csak falna
De, nem lehet ám, mert rászorul az akna,
És magára ügyel, mint Farkasra a Falka
Éjjel-nappal ugrál, mint a vízi Béka.
A világ baja, ember, embertársát nem tiszteli
Pedig, ha bánat, jó, rossz vagy csalódás éri
Vigaszát, segítségét, nyugalmát benne leli
A könyvtárak is lassan-lassan teli,
Áh, mit beszélek nem lesz ott már annyi ember, mint egyszer...
Egyszer régen, réges-régen mikor ezerszer
Olvastam egy könyvet, körülöttem csak ember
De, ma már a Telefon a Fiatal és a könyv a Vénember.
Aki ismer, tudja, csendes vagyok
És, egyek vagyunk Mi Magyarok
Nincs is szebb, mint a Hazátok
Az elismerésre én, még várhatok.

 

 

 

Ágy mellett

MI ATYÁNK KI VAGY A MENNYEKBEN

 

Hallgasd meg imáját egy gyereknek,

Emberek élnek kik feledhetnek,

De vannak, kik sohase feledhetnek

Belül vannak ezek, mik nem engedtenek.

Az élet szép az élet csodás,

Felnőttem és itt az ámulás

Kerülget egyre az ájulás,

Ahogy közeleg az elmúlás.

Kicsi voltam még, nagyon kicsi

Egészen aprócska kis kicsi

Mikor kezembe volt a kocsi

Mit tőled kaptam nagypapi.

Emlékszem jöttél és szerettél,

Ha elmész emléked bennem él,

Így hogy nem vagy, minden fél,

Egy olyan fél, ami a haláltól fél.

Fél, mert nem lesz többé papa

Ki gyengéden kezébe tartja

Az unokát, és így nem hallja

A szót kisgyermek szájából; PAPA.

De ő gyermeke se mondja már

SZERETLEK és jöhet bármi ár

Velem maradsz, bár Isten vár

Tudja Ő is hogy ez mennyire fáj.

Néztem az eget és az eső eleredt

Láttam az Ablakon Papi megjelent

Tudtam ez csak egyet jelent

Azt, hogy ÖRÖRE elment.....