Anna

 

Arcod előmbe tűnt a metrón,

S a félhomályban szemed kéksége,

Hajad szőkesége megcirógatott.

 

Én a Nyugatiig mentem, te a Blaháig,

Ó, de ne hidd, hogy ez csupán ennyi!

Mert téged látlak minden BKV bérletemben,

S érted, csak teérted veszek színházjegyet!

Talán… ó, mondd meg kérlek: Egy autogramot kérhetek?

 

Ha szerettem…

Ha azt mondhatom halálomkor,

Nem értem el egyebet,

Mint szerettem és szerettek,

Boldogságban halok meg.

 

Ha szerettem az anyámat,

Ki véres bérért szeretett

Ha szerettem az apámat,

Ki verítékkel etetett.

Ha szerettem a testvérem,

Kivel mindenen osztoztam

S ha szerettem az Egy Istent,

Kitől mindnyájukat kaptam.

 

Ha szerettem a szerelmest,

Ki csókot lehelt ajkamra

Ha szerettem a hűségest,

Ki titkaimat hallgatta.

Ha szerettem a jót szólót,

Ki aranyport szórt lelkemre

S ha szerettem a nem bántót,

A pártatlan csendjével.

 

Ha szerettem az idős párt,

Aki mosolygott, ha látott

Ha szerettem a buszos lányt,

Aki mindig csak olvasott.

Ha szerettem, akit futva láttam,

Akit szerettem, mert ember,

És ha szerettem, aki engem nem,

Csak akkor voltam ember.