Ugrás a tartalomra

Jelige: Lokszotányi – Szerelmes SMS-vers; Szürke vászon cafat

Szerelmes SMS-vers

Kit ember eszéből kiűzni képtelen,
S mint a hűs nyári fuvallat, épp oly hirtelen
Merülsz fel, S ha eltűnsz,

Mint e szellőt is órákig feledni nem lehet.
Szerelmem összes indulatja!
Várlak téged a szent rózsalugasba,
Hol szerelem mézédes csókja vár epedve.
Mondd mikor jó neked, s ott várok repesve.

 

 

Szürke vászon cafat

Oly szép ez az eső,
és az egyszínű szürke ég,
mintha nem is igazi lenne,
csak egy vászon cafat;
csak úgy lebeg és nem szakad.
Úgy kilépnék mezítláb

A naptól még langyos gangkőre,
és szép tiszta puha talpam

Bepiszkolnám akár örökre,

Csak lássam e torz szépséget,
és mi belőle fakad:

A szakadó, vizes, szürkeséget.
Megáradnak a tengerek,

A folyók kövér bugyborékolásba kezdenek,
elárasztják, várost, falut és az ember,

Mint szorgos hangyák,

Kiknek várát eltiporták
Cipeli, mit menthetett.
Csak dörög az ég, de villám nincs,.
Vagyis van de épp most fénye sincs,...
Mi az mi eltakarja, beteríti a mindenséget?
A borongó, szürke, lankadt vászon cafat,
mely elszakadt, s úgy áradat ömlik belőle
a mezőkre, min most tavasz legel.
Zuhog a súlyos, sűrű cseppcsapat.

Elszelelt a sok kis sűrű;
Harmatos, szép visszatérés reményében.
És az égen, átváltozott kék szemében,
borongva, de felmerül a rózsaszín fény,

Átütve a szürke bolyhos felhőkoszorún.
 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.