„Ferkó” nyomában

Vajon hogyan látja II. Rákóczi Ferenc életútját egy történész, aki leendő tanárokat oktat? És miként tekint erre egy hivatásos katona, aki a mindennapok hőse, és küldetést teljesít? Miért érzi szükségét egy író, hogy bemutassa az ifjúságnak II. Rákóczi személyiségfejlődését, figyelembe véve a történelmi hitelességet? Milyen kihívással szembesül egy illusztrátor, ha a kuruc időszak viseletét kell korhűen ábrázolnia modern vizualitással? Többek közt ezekre a kérdésekre próbált választ adni A szegények fejedelme – II. Rákóczi Ferenc című kötet bemutatója, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum vörös termében kapott helyet. A könyvbemutatón részt vett Dr. Gilányi Magdolna történész, az ELTE Tanító- és Óvóképző karának adjunktusa, Cserkuti Dávid képalkotó művész, a kötet illusztrátora, Dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó vezetője, valamint a kötet szerzője, Tallián Mariann író, színművész. Közreműködött továbbá Szokolay Dongó Balázs, Prima- és Artisjus-díjas zenész, valamint Dr. Lázár Balázs színművész, költő.

A szegények fejedelme című könyv kétségtelenül hiánypótló darab a magyar irodalom polcain. Tallián Mariann nemcsak líraiságával, de korhű ábrázolásával is képes II. Rákóczi Ferenc életét s küldetésének történetét olyan köntösbe burkolni, amely könnyebben befogadható az olvasóközönség számára. Az izgalmas cselekményszálakkal szőtt életrajzi történet képes arra, hogy közelebb hozza a fiatal olvasókat múltunkhoz, ezáltal pedig segítse őket abban, hogy büszkévé váljanak nemzeti identitásukra.

Elsőként Isaszegi János ismertette a kötetet. Mint mondta, a Zrínyi Kiadó – ragaszkodva a 70 év alatt kialakított profilhoz – fontosnak tartotta, hogy létrejöjjön egy olyan program, amelynek köszönhetően könnyebben kapcsolódhatnak be a fiatalok a hadtörténettel, hadtudománnyal s nem utolsósorban történelemmel foglalkozó irodalomba. A kiadó legfontosabb célja, hogy megismertesse a fiatalokat olyan irodalmi alkotásokkal, amelyek példaképet nyújthatnak számukra. A történelemből merítve emelnek ki személyeket, eseményeket, amelyek segítenek a fiatal generációnak abban, hogy büszkék lehessenek magyarságukra.

A közönség hátsó soraiban ülve megelevenedtek előttem gimnazista éveim. Ahogyan a régi, ütött-kopott padokban ülve próbáltam megfejteni a történelem kusza rejtélyeit. Fontosnak tartottam, hogy tisztában legyek múltammal, azt azonban nem tagadom, hogy sokszor nehezmre esett képzelőerőmet rábírni a népvándorlás, a honfoglalás vagy éppen a Rákóczi-szabadságharc megelevenítésére. Pedig szívesen tanultam volna II. Rákóczi Ferencről. Arról, hogy milyen körülmények közt jött a világra Borsi várában, s arról is, hogy milyen megpróbáltatások érték gyermekkorában. Tallián Mariann kötetének erőssége, hogy nem idealizálja túl főhősét, s éppen ezért válhat a regény végére példaképpé, a szegények fejedelmévé.

Biztos vagyok benne, ha néhány évvel ezelőtt foghattam volna a kezemben az aprólékos műgonddal megformált, illusztrációkkal is ellátott kötetet, másképp alakul viszonyom a történelemmel. A rövid tanórákon sokszor nem jutott idő arra, hogy izgalmas történetekkel is tarkítsuk az alapvetően vaskos és száraz tananyagot. Pedig biztosan szívesen olvastam volna Rákóczi kicsapongó, a bécsi elithez kapcsolódó életéről, személyiségfejlődéséről, hitrendszeréről s a vágyról, amely végül küldetésének kiteljesedéséhez vezette őt, és amelynek köszönhetően a végsőkig hitt egy szabadabb életben.

II. Rákóczi Ferenc tanulmányaim során a bujdosni kényszerült fejedelem alakjává vált, aki a szabadságharc bukása után elhagyta az országot, s ezzel egy olyan motivikus képrendszert alakított ki személye körül, amely a mai napig kettéosztja az országot. De vajon hogyan kellene az ő személyét látnunk? Többek közt erre a kérdésre is kereste a választ Gilányi Magdolna és Tallián Mariann a kötetbemutatója során. Miután részletesen megvitatták a nemzeti alaptanterv részeként szolgáló forrásanyagokat, a kötet szerzője elmondta, hogy könyvének fontos küldetéstudatául szolgált az újabb megközelítési módozat bemutatása, amely mind a pedagógusok, mind pedig a gyermekek számára tanulságos lehet. A kötet elsősorban II. Rákóczi Ferenc visszaemlékezéseit és vallomásait veszi alapul, éppen ezért válhatott személyes hangvételű ifjúsági-történelmi könyvvé.

Cserkuti Dávidnak köszönhetően a kötet szövegbázisa mellett az illusztrációk is erős támasztékot nyújthatnak a befogadónak. A történelmi személyeket, amilyen maga II. Rákóczi Ferenc, gyakran csak a falon lógó képekről ismerjük. Életükkel, tetteikkel azonban egy egész nemzet sorsát képesek voltak befolyásolni. Ezt hivatott ábrázolni a kötetben számos illusztráció is, amelynek központi eleme a parányiság. Próbáljuk lelki szemeink elé képzelni a következő jelenetet: Zrínyi Ilona és férje, I. Rákóczi Ferenc fogaton haladnak a sűrű, sötét erdőben. E kompozícióban – bár mindketten óriási szerepet töltöttek be a magyar történelemben – az erdő mélyén (amely a rájuk nehezedő gondokat hivatott szimbolizálni) éppoly sebezhetőek, mint országunk volt ekkor.

A szimbolikus interakciók mellett azonban nagy hangsúlyt kap a szöveg és a téma egyik támpontjául szolgáló szakralitás kérdésköre is, amelynek ábrázolására az illusztrátor az említett kifinomult, az apró részletekre is nagy hangsúlyt fektető reprezentációkat alkalmazza.

Mint mondta, a kötet képei kiállítás formájában is megtekinthetők a II. Budapesti Illusztrációs Fesztiválon, amely október 29-ig látogatható.

A kötetbemutatón ízelítőt kaptunk továbbá a kor zenéjéből is, amelyet Szokolay Dongó Balázs idézett meg számunkra. A korhű dallamokkal átitatott teremben olyan hangszerekkel ismerkedhettünk meg, mint a kecskebőrből készült duda, a különböző mérető és kialakítású furulyák, valamint tilinkó és tárogató. Ez utóbbi hangszerről a Prima- és Artisjus-díjas zenész elárulta, hogy a ma ismert változatát Sunda József fejlesztette ki 1896-ban, míg II. Rákóczi Ferenc korában a tárogató a mainál kisebb volt, s nazális hangbázissal rendelkezett. A zenei produkciók mellett nagy hangsúlyt kaptak a regény részleteiből közbeszúrt költői előadások is, amelyek Lázár Balázs színművész előadásában hangoztak el.

Kétségtelen, hogy Tallián Mariann kutatómunkájának és korhű leírásainak köszönhetően hiánypótló regény született. Általa testközelből ismerkedhetünk meg Magyarország egyik legkiemelkedőbb fejedelmével, II. Rákóczi Ferenccel, vagy ahogyan a szerző nevezi őt: Ferkóval. Végigkísérhetjük gyermekkorától a veszélyes megpróbáltatásokon át egészen rodostói száműzetéséig. Úgy gondolom, hogy e kötetnek nemcsak a könyvesboltok polcain lenne a helye. Sokkal inkább az iskolapadokban, tanárok és diákok kezében, akik a száraz tananyag mellett egy izgalmakkal és érzelmekkel teli mű révén ismerhetnék meg II. Rákóczi Ferencet, Ferkót – a szegények fejedelmét.

Szöveg és fotó a helyszínről: Szalai Klaudia