Nyaralóhelyből mentsvár

Bár a méltán népszerű szerző, Tóth Gábor Ákos nem tudta az Ünnepi Könyvhéten immáron hetedik Balaton-regényét személyesen dedikálni olvasóinak, a siker ezúttal sem maradt el. Sokan emlékeznek az egyik írásomban „kulinárpentalógiának” becézett öt kötetre, a mindvégig lendületes „Édesvízi mediterrán”-sorozat darabjaira, erre a csaknem 1500 oldalas regényfolyamra. Teljesen egyanrangú, soha ki nem fáradó részein (Édesvízi mediterrán, Szerelmem, Balaton, A világ közepén, Végtelen nyár, Mindörökké Balaton, Balatoni futár) végigvonul egy nem mindennapi, hol szőlőmunkás, hol több nyelven elegánsan értekező, hol hajnali úszásokban jeleskedő, hol szívpanaszokkal küzdő, titokzatos, idős dáma karaktere. Ő mindenki „Rita mamája”, aki lassacskán szívébe fogadja a Kanadából megérkező és Balatonszépén (ez a fiktív helyszín lehet bármelyik bortermelő balatoni hegyközség) végleg gyökeret verő s jeles borásszá érő T. G. Oaks-ot. A jövevény a „Szépséges rom”-nak becézett, apácarácsos hegytetői házban telepedik le montreali feleségével és kislányával. A helyiek által „TIDZSÉ”-ként emlegetett kanadás magyar eredeti nevén persze Tölgyessy, aki apja legjobb barátjától, Csengődi Kálmán borásztól (s mint kiderül, bárótól) váratlanul egy elhanyagolt, de nagy értékű szőlőbirtokot örökölt. Az idegenből hazatért örökös, a feltámasztásra váró ház és szőlészet új tulajdonosa nem sokat tud a Füred közeli Balatonszépe múltjáról, s az öt kötetben erről nem is esik túl sok szó. Hanem a hatodikban, melynek közvetlen előzménye a Balatoni futár, a millennium táján, 1895–1896-ban játszódó Füredi futár, millennium, szerelemben annál több! Itt lép színre néhai Csengődi Kálmán (akiről azért már annyit megtudtunk a sorozat sejtelmes utalásaiból, hogy Rita mama életének nagy szerelme ő volt) elsőként balatonivá váló őse, Csengődi István, aki budapesti zsurnaliszta-cirkuszok után megalapítja a Füredi Futárt, nyomoz Jókai Mór és Lukanich Ottilia éteri szerelme után, sőt maga is szerelembe esik, majd házasságra lép Boncza Emma fotográfus kisasszonnyal.

A sorozat e most megjelent hatodik kötete valóságos telitalálat. Itt ugyanis a milleniumi évektől 1942-ig, a hitleráj irgalmatlan elburjánzásáig mutatják be a fejezetek a korabeli életet, s a vészkorszakot tárgyaló időszakban a Csengődi-rezidencia mint menedék jelenik meg. Az ekkor még gyönyörű, kreol bőrű, három idegen nyelvet elegánsan beszélő Rita, egy feltehetően a fővárosból elmenekült, már tapasztalt világutazó zsidó kisasszony – az ekkor még szintén ifjú dalia, Csengődi Kálmán szívszerelme – itt bújik el a német és honi nácik elől, kedvese nagyapja kisvilágában. Az öregúr eleinte mogorva, gyászolja feleségét s egyetlen fiát, később aztán oldódik a hangulat: „Történjen bármi a világban, itt a tó partján vidáman folyik tovább az élet, s ez így lesz az idők végezetéig… Kit érdekel Hitler, Sztálin vagy Mussolini, amikor itt patakzik a bor, szól a zenekar, és a lányok szoknyája úgy fodrozódik, mint a vitorlások oldalánál megiramló hullámok.”

A Balaton mint menedékhely, e máig tartó kötődés szerepel Sárközi Mátyás – sokunk szeretett Matyija – Zugligeti levelek című önéletírásában, s ugyanakkor anya-rekviemjében is. Ő így ír erről: „Elemistaként voltam már rejtőző, magányos kisfiú egy Sió-parti falu bátor hentesénél…”A korán meghalt Márta asszony, a Válasz alapító főszerkesztője valószínűleg ezért szánt Matyi fiának mintegy „fájdalomdíjul” egy kis szepezdi nyaralót, amelyet végül mégsem Londonban élő fia örökölt. De térjünk vissza Artner Rita kisasszony és látszólagos gazdája kapcsolatára. Rita a külvilág, különösen a szimatoló „zsidóvadászok” előtt nagyszerűen alakítja az alázatos kiscseléd szerepét, négyszemözt azonban az öregúr és a fiatal lány hol békésen művelgetik együtt a szőlőt, hol intellektuális szócsatákat vívnak. Balaton módjára hullámzó kapcsolatuknak azonban még ilyen körülmények között is vannak öröm- és életteli pillanatai: nagy úszkálások az alkonyati tóban, sőt, még óvatos séták s egy jóízű „vendéglőzés” is a település szívében, mert a menedékadó, tapasztalt idős ember tudja, hogy a „mentésnek” része a rettegés megszakítása, az igazi életbe visszatérés, legalább „vendégként.”

Az alapos kutatásairól híres Tóth Gábor Ákos családtaggá fogadott főhősei mellett megemlékezik egy korabeli, nagyon jellemző és fájdalmas epizódról is a balatoni zsidóság életével kapcsolatban, amikor Ritát a tó egykor leghíresebb szépségének rokonaként mutatja be: „És megtaláltuk Keszthelyen a … zsinagógát, ott meg eligazítottak apai nagynénimhez, akit Simon Böskének hívtak. Valahonnét ismerős volt a név, de látta [t. i. Rita], hogy eredménytelenül kutatok az emlékezetemben. – Keszthelyi Korzó Szépe, Balaton Tündére 1925-ben, az 1929-es Miss Hungária, majd Miss Európa-győztes – sorolta diadalmasan. – Fogadta a francia köztársasági elnök és a monacói herceg is, számos európai és amerikai filmajánlatot kapott, egy francia selyemgyár mintát kívánt róla elnevezni… Az történt, hogy az 1933-as választások előkészületei során Gömbös is ellátogatott Keszthelyre … A fáma szerint azután Gömbös a korzón meglátta a huszáros bajuszú, daliás termetű Simon Dávidot … és …  meg is dicsérte: milyen szép szál magyar ember. A helyiek persze ki kellett, hogy ábrándítsák Gömböst: a magyaros külső csak megtévesztés, Simon bizony zsidó…”

Gömbös erőszakoskodása nyomán a rendületlen '48-as szabadságszerető Simon (valószínű, hogy épp a világszépe Böske apja!) talpig kínban bár, de „beállt lógó orrú díszletnek a kormánypárti szavazóiroda elé”.

Az egész Simon-história, (amelyről Gergely Ágnes gyönyörű szépségkirálynő-esélyes édesanyja ugyancsak az eszünkbe juthat) de a fenti idézet különösen is arról tanúskodik, hogy Tóth Gábor Ákos új balatoni regénye sem az állandó gyász és busongás könyve, hanem a szerző biztos érzékkel vegyíti benne a valóban szomorú, s az olykor mosolyt fakasztó, nem egyszer túlélésesélyt ígérő epizódokat. Lám, a gyönyörű, rejtegetett kis Rita megérhette a matrónakort, s azt, hogy az Oaks/Tölgyessy családban nagyon szeretett, megbecsült mátriárka, tiszteletbeli nagymama lehessen!

Tóth Gábor Ákos: Balatoni menedék. Aranyidőktől a vaskorig. 21. Század Kiadó, Budapest, 2022.