Kitartott idő

21 éves, Szászbereken született, jelenleg Budapesten él, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szabad bölcsészet szakának hallgatója. Versei a Helikon, a Nincs online, a II. Poket antológiában jelentek meg, kritikái, tudósításai pedig a Prae.hu-n. A Színház folyóirat – és együttműködő partnerei, a Játéktér és a Revizor, a kritikai portál – színikritikusi mentorprogramjának tagja. 

Az akarat megőrzése

Túl sok idegen anyag van testedben, 
merülök addig, míg elfelejtek levegőt 
venni. Nem tehetek arról, hogy tüdővel 
születtem, nem tehetek arról, hogy nem 
egy anya türelmét kaptam. Izzadt tenyeredbe 
nem lehet elég erősen kapaszkodni, érintések
nélkül kisiklik az akarat. Igyekszem tartani 
a tempót, de lemarad, aki megörökölt cipőben 
próbál futni.

Karácsony

Egyedül bontja le a díszeket, dobozba
rendezi, ollóval csonkítja a fenyő
kínlódó ágait, a vödörben marad a törzs. 

Azt mondta, megtartja a fát, pedig
emlékszem, mennyire gyűlölte az
ünnepet, engem és a kurva fát,
mert így hívta, és még tegnap itt állt,
tálcájában friss vízzel az előszobában.

Halott és élő fák fekszenek a járdán,
egymásra fagyva várják, hogy valaki 
elvigye őket.

Merülés 

72%
Azt mondja, jobb lett volna, 
ha lánynak születek.
Akkor nem kellene
felváltva elhagyni a lakást.
És váll a vállhoz érve 
sétálhatnánk az Andrássyn.

Ma lamantinok haldokolnak Floridában.
Ott mégis elviselhetőbb a létezés 
a veszélyeztetett fajoknak.

66%
A szobanövények, 
ennyit hagyott hátra.
Görcsbe rándul a gyomrom, 
ahányszor locsolni kell őket.
Csak ezért jön vissza, a dudvákért.

53%
Azt mondja, utánam 
már soha senkivel,
jobban fáj, mintha.
Ez azt jelenti, 
nagyon jól tudok szeretni,
és aki jól tud szeretni,
az ejtőernyő nélkül zuhan,
és úgy ér földet,
hogy szétporladnak a csontok. 

Kitartott idő

Ahogy a papucs súrlódik 
a hajópadló felületével,
ahogy a szomszéd ásít, 
ahogyan nyelek.
Most mindent hallok.

Nyikorgó lengőajtó érkezés hangja.
Nem nézek oda, nem akarom tudni, 
egyre csak szívóm-kifújóm, szívom-kifújom, 
utoljára negyedikben, kétszáz méteres futásnál, 
akkor fulladoztam ennyit levegőért. 

Zúgás a fülemben, rám telepedő, mérhető hallgatás.
Négy óra, és sötét van, akik szemben laknak, ők viszik 
a napot. Lehúznám a redőnyt, eszembe jut a nyár, 
megszakítom a rendetlen légzést. Megigazítok mindent, 
ami mozdítható, rajtam is múljon valami.

Felkelek, a szünetnek vége, 
asztalomhoz ülök, laptopom
felnyitom, csak a képernyő világít. 
Véget ér a kitartott idő.