Létezik már a karanténirodalom fogalma? Mindent fölcímkéző korunkban hadd létezzen csak, és mivel minden olvasó pontosan érti, mire gondolok – elvégre az utóbbi években is ezen bolygón élt – a definiálgatást mellőzve beszélgessünk inkább arról, mire is jó ez nekünk.

Szeretettel várjuk Böszörményi Zoltán felolvasással, zenével, beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatójára, amelyre május 2-án 19 órától kerül sor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában.

A felkavaró művek alakítanak, formálnak, hogy legyünk bátrak, az irodalom segítségével megbontott komfortzóna a személyiségünket építi, bölcsebbé, spirituálisabbá és nem utolsósorban erősebbé tesz.

A szerző korábbi munkáiban is láttatta már – csalódott távolságtartással és empátiával egyszerre – az amerikai jóléti társadalom közelmúltját, bár igazából itt tér és idő jelentősége csekély, hisz minden, amit ebben a történetben látunk, ugyanúgy érvényes napjaink civilizált, fogyasztói miliőjére. Gyökértelenség, létbe vetettség, a lét elviselhetetlen könnyűsége… Izgató kultúrtörténeti összefüggéseket inspirál a kötet, ahogy összevetem pár olvasmányélményemmel korábban élt szerzőktől: a XX. és XXI. század korszakhatára szinte eltűnni látszik, sőt, néhány korábbi is. Föloldja őket a nyugati ember (mára minden égtájra kiterjesztett) elidegenedése, dekadenciája. Ha oda merünk nézni, akár még egyetlen szellemi impulzusként is láthatjuk az elmúlt pár száz évet.

„Megdöbbentő, tragikus, húsbavágó sorok a szabadságról, a kommunizmus politikai megtorlása és hatalmi autokráciája elől menekülő fiatal nőkről és férfiakról.” Böszörményi Zoltán Regál című kötetének új kiadásáról Varga Melinda beszélgetett a szerzővel a Magyar Írószövetség könyvtárában.

A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen bemutatja friss megjelenésű köteteit, valamint a művek szerzőit. Ezúttal Czilli Aranka Késsel és villával című verseskötetét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

A könyv 27 rövid fejezetből áll össze, ugrálva az idősíkok között, ám ez mégsem zavaró, a szöveg koherens marad. A narrátor egyes szám harmadik személyű, mindentudó elbeszélő, aki még azt is elárulja, milyen történelmi események zajlottak a kilencvenes években, miközben P. és Mandola mit sem törődött a külvilággal. Bene Zoltán remek érzékkel ragadja meg azt a lélektani folyamatot, amelyen keresztülmehet egy ilyen veszteséggel együtt élő, bomlásnak indult elméjű ember.

Rónai Balázs Zoltán történetei tele vannak abszurd fordulatokkal, humorosan fanyar kiszólásokkal, és Woodstock hangulatát idéző politoxikomán élménykereséssel – igaz, a háttérben nem Jimi Hendrix szól, hanem az AC-DC, de ez már részletkérdés. Szóval olyasmi az egész, mintha Hajnóczy szövegeit egy London Dry Gin-es palackon keresztül próbálnánk olvasni varázslósipkában és Batman-köpenyben. Rendkívül egyedi szövegek.

Varga Melinda kötetében az én és a Másik duális viszonyrendszert alkot. Még abban a pozícióban is, amikor az eggyé olvadás megtörténik: a nő nő marad, a férfi férfi. A testiség tapasztalata a különféle szerelmi szituációkban átlényegül: „megtanulod ragozni a csendet” – írja féléves telek című versének zárlatában.

Szép számú közönség gyűlt össze a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös-termében Rónai Balázs Zoltán A Vascsöves Atya legendáriuma című novelláskötetének bemutatójára. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent műről a kiadó és a Magyar PEN Club közös estjén Király Farkas beszélgetett a szerzővel.

Rónai-Balázs Zoltán az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 4-én, szombaton, 15 órakor dedikál.

Szergej Pantsirev az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 4-én, szombaton 16 órakor dedikál.

Mandics György az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 3-án, pénteken, 15 órakor dedikál.

Frideczky Katalin az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 4-én, szombaton, 16 órakor dedikál.

Kántás Balázs az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 4-én, szombaton, 14 órakor dedikál.:

Több mint háromszáz diák küldött pályamunkát A költészet trendi című, középiskolások számára meghirdetett pályázatunkra. Tehetséges fiatalok a Kárpát-medence minden szegletéből – Budapesttől Marosvásárhelyen és Csíkszeredán át Szabadkáig – jobbnál jobb művekkel bizonyították, hogy az irodalom izgalmas, olvasni jó, a költészet valóban trendi.

„Attól, hogy személyzetnek hívjuk őket, még ugyanúgy szolgák” – jelentette ki néhány éve a Feleségek luxuskivitelben egyik szereplője, Vasvári Vivien. Akár nevettünk, akár szörnyülködtünk rajtuk akkoriban, Bátorligeti Mária első regényének ismeretében e bárdolatlan szavak is más megvilágításba kerülnek.

Különleges könyvekhez különleges bemutató dukál: az Írók Boltjában – a szabályoknak megfelelően – közönség nélkül, online közvetítéssel beszélgetett Böszörményi Zoltán és Varga Melinda újonnan megjelent köteteikről.

Miskolcon, a Múzsák Kertjében mutatták be Bátorligeti Mária A gondozónő című regényét. Az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában megjelent művet a kritikák az évtized regényének is nevezték. Hogy mitől valóban különleges ez a regény, arról a szerzővel és Bene Zoltánnal Kégl Ildikó beszélgetett.

Az Újratervezés befogadása során elsődleges fontosságú, mi és hogyan illeszkedik össze, rétegződik egymásra, milyen kapcsolódási pontok, kapcsolatok, kötőanyagok tartják egyben a szöveget. E bizonyos szőttes megalkotásához az egyik legfontosabb eszköz a motívumok visszatérése, megismétlődése új kontextusban: a szerző azonos témájú szövegeket szerkeszt egymás közelébe.