A modernkori agora, a cselekmény középpontjában álló, a szereplők által már-már szakrális erővel felruházott szekér gurul, de a bürokrácia útvesztőiben döcögni kezd. A körülötte gyűrűző bonyodalmak, amelyek felborítják a narrátor-főszereplő nyugodt mederben folydogáló életét, próbára teszik a családját is. Ebben a világban minden karakter egy különálló (Gutenberg-)galaxis – esendők, mégis emberiek, szerethetők.

​​​​​​​A kilencvenes évek végén Prospero, a kiégett műsorvezető egy szerzői kalandfilmet akar forgatni a távoli Nádbogár-szigeten. Még a családját is magával viszi, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a szigeten véres diktatúra tombol, és polgárháború közeleg. Velük tart a stáb is, köztük egy drogfüggő metódusszínész, egy latin pornószínésznő, egy legendás operatőr és egy maszkmester, aki a legbrutálisabb munkáit a saját arcán viseli. A forgatás lassan pszichedelikus rémálomba fordul, a környéken elszabadulnak az invazív fajok és a szigetet uraló állatistenek is, nem beszélve az őrült balzsamozóról és a pszichopata gyerekéről, aki a helyi gyerekeket tartja rettegésben. Ha ez nem lenne elég, Prospero lánya a közeli terrorszervezetben akar kiteljesülni, a fia pedig bukásra ítélt szerelembe esik egy falubéli statisztalánnyal.
Ebben az abszurd kalandregényben parodisztikusan szépirodalmi, végtelen hosszúságú mondatokba folyik a retróval átitatott popkultúra, a filmművészetnek íródott szerelmi vallomás, a túlzó erőszak, a maró irónia és az öko-társadalmi reflexió. Mint egy kilencvenes években készült családi tévéfilm, mindent felzabáló nádbogarakkal, gyilkos százlábúkkal és rengeteg hallucinogén békával. 

​​​​​​​Lévai Aliz Mária kötete a szorongás, az erőszakba ágyazott világ, az otthontalanság érzetének lírája. És bár a 21. század ismert érzelmi sivatagát körvonalazza, ahol az elmagányosodás az anyaméhben kezdődik, meghökkentő nyíltsága mégis arcul üt. Verseit olvasva kénytelenek vagyunk szembenézni félelmeinkkel, esendőségünkkel, gyarlóságunkkal, akkor is, ha valóságos, megélt élettapasztalatokként, akkor is, ha a fantázia szüleményeiként vagy egyfajta szereplíraként értelmezzük sorait. E költészet egyértelmű szándéka, hogy kizökkentsen a komfortzónánkból, hogy kegyetlenségével nyűgözzön le. A szépség, a pátosz maximális elutasítását kimondatlanul is hirdetve: vérbeli Z-generációs debütálás. (Rózsássy Barbara)

Megjelent Magyar Miklós Impresszionizmus – Posztimpresszionizmus című kötete. A nagy sikerű Művészek és remekművek után, amely a képzőművészet kimeríthetetlen kincsestárából válogatva vesz szemügyre halhatatlan alkotásokat, a szerző figyelme most az impresszionista alkotók és műveik felé fordul a páratlanul izgalmas fejezetek során.

DÉLI RÉSZEGSÉG

                  „[…] vendége voltam”

                  Kosztolányi Dezső

Egy hatalmas úr, itt balról,

most lépett le a falról,

vendége voltam, mondja,

s beszél valami halról.

Valami hosszú halról,

szálkákról és filékről,

A Kossuth-díjas költő, író új verseskönyve a legutóbbi nyolc év lírai termését tárja elénk, hat ciklusba rendezve. A formailag változatos költeményekből kirajzolódik az elhunyt társ, Oláh János költő alakja, a családi múlt és jelen, egy önálló szakasz keretében a gyereknyelv játékossága, de napjaink fogyasztói társadalmának, ellentmondásos folyamatainak átgondolt, építő kritikája is.

Ragozinka – legenda és valóság címmel megjelent Utry Attila 15. kötete. A kisregény többek között az évezredek óta aktuális kérdésekre, háború vagy béke alternatívákra keresi választ: hogyan lehet elkerülni a második emberiségnek a Végítélet óráját? A borítón Uriel arkangyal (aki annakidején Noét is értesítette az első emberiség apokalipsziséről, az özönvízről) az Édenkert kapujában jelzi majd az őrangyaloknak, a második emberiségnek is a Sátán közeledtét.

a férfi és a nő meghallgatnak nevetnek
és otthagynak

elegük van belőlem belőled
az egész világból

Az idei év végére jelenik meg Deák-Sárosi László gondozásában és B. Tóth Klára illusztrációival a Három sing a jutalom című székely kiseposz, ebből kínálunk ízelítőt.

Könyvheti ajánlósorozatunk újabb részében Szakács István Péter Boszorkánykör című prózakötetére hívjuk fel az olvasó figyelmét.

Könyvheti ajánlósorozatunk 6. részében Böszörményi Zoltán legszebb verseiből kínálunk ízelítőt, a verseket Bakonyi István válogatta és szerkesztette kötetté.

Könyvheti ajánlónk 5. részében Bakonyi István Balázs F. Attila költészetéről és eddigi pályájáról készült tanulmánykötetét mutatjuk be.

Könyvheti ajánlónk 4. részében Fellinger Károly Forrásláp című verseskötetéből kínálunk ízelítőt.

Könyvheti válogatásunk 3. részében Kégl Ildikó Az Úr kertje kihűlt című verseskötetét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

Könyvheti ajánlónk újabb részében Ónody Éva A lehetetlen megkísértése című emlékezőpróza-gyűjteményét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

Sorozatunkban a 95. Ünnepi Könyvhétre frissen megjelenő kötetekből válogatunk az Irodalmi Jelen Könyvek és más kiadók kínálatából. Elsőként Traian Pop Traian Hamuszerda című kötetét mutatjuk be, Böszörményi Zoltán fordításában.

Nemrég jelent meg Nagyálmos Ildikó legújabb verseskötete Várni is mire címmel a Hargita Népe Lapkiadó kiadásában.
A  kötetet Muszka Sándor szerkesztette, és Karda Zenkő illusztrálta.

Az Orpeheusz KIadó gondozásában jelent meg Novák Valentin Repedés című kötete, melyet egyik novellájával ajánlunk.

A gyűjteményes kötet Szent-Györgyi Albert C-vitaminjától Pavlics Ferenc holdjáró autójáig 50 zseniális találmányt és felfedezést mutat be. Az egész világon ismerik a gyógyítás, a repülés, a csillagászat, a közlekedés és az energiafelhasználás területén született magyar újításokat. Persze nem minden úgy történt, ahogy eddig gondoltuk; ámulva olvassuk a felfedezések néhol krimibe illően izgalmas, de mindig szigorú tényeken alapuló történetét.