Láng Zsolt Szerelemváros és más történetek című prózakötete „csalódásnovellákat” tartalmaz, de a zene formálta szerkezetben számos létezéskalauznak tekinthető tételt találunk. Mosonyi Kata írása.

Debreczeny György területtel őrzött kutya című verseskötetében söráldozatokat mutat be a sörbuddha tiszteletére, ellátogat a miniszterhez, avantgard turmixszá alakítja kortársak és klasszikusok alkotásait. A költő műhelyébe Boldogh Dezső látogatott el.

„Csapody Kinga Tesó lettem című gyerekkönyve szép, biztosan hasznos, csak éppen használhatatlan. Legalább is arra és úgy, ahogy a kiadó ajánlja. Pedig milyen kevésen múlott, hogy igazi remeklés szülessen.” – Bárdos József kritikája.

Veszelszki Ágnes internetes nyelvhasználatról szóló tanulmánya a 2014-es magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségijén szerepelt. A világhálóba keveredett ember című kötetében művészek, tudósok, írók, pszichológusok, üzletemberek, szerzetesek beszélnek arról, hogyan változtatta meg gondolkodásukat az internet. Braun Barna mutatja be és értékeli a kötetet.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es szeptemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Hallottak már Szigeti Lajos költőről? Nem? Pedig elég vad elképzelésekre bukkanhatnak A Tejút szélén című verseskötetében. Például arra, hogy az édenkert az űrben található. Boldogh Dezső mutatja be a kötetet.

Ha a szlovák szélsőjobboldal olvasna szépirodalmat, minden bizonnyal máglyán égetné el Pavel Vilikovsky Kutya az úton című regényét. Az író olyan kérdéseket érint, amelyek a szlovák viszonyokból kiindulva Közép-Európa közös problémáira világítanak rá.

Pál Sándor Attila 2013-ban jelentkezett Pontozó című első kötetével. Címe egy erdélyi néptánchoz kapcsolódik, a negyvenkilenc prózavers falusi emberekről, főleg családtagokról mesél. A fiatal költő leltárba veszi a „hatvanéves” barackfákat, a téeszt, a tanyát, és természetesen a trágyadomb sem hiányozhat az összképből.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es augusztusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

„…minden antológia öncélú. És ezért értékelhetetlen is. (…) Ez az antológia kiállta az idő próbáját. Ezekben a nagyon nehéz, forrósággal megterhelt, munkaellenes napokban is élvezettel olvasta a Normális Olvasó.” – Jász Attila értékelése a Szlovákiai magyar szépirodalom című 2014-es kötetről.

Esterházy Péter legújabb, Egyszerű történet vessző száz oldal – Márk változat című regényében egy siketnéma kisfiú mesél a kitelepítésekről. A történetet körbelengi az öreg- és pálinkaszag, a budibűz, valamint a nagymama istenhite.

Szávai Ilona Boldog kútásók és állványozók című esszékötetét Bárdos József, a magyar gyerekirodalom kutatója mutatja be.

Lesi Zoltán második, Merül című verseskötete az út-, a pár- és otthonkeresés küzdelmeit mutatja be a horrorisztikus képek mögé rejtett idilli megfigyelésekkel. Boldogh Dezső mártózott meg a rövid könyvben.

Réti Attila Bagolyvár című kötetének novellái „ódonságukkal” újítanak. Megteremtenek egy nosztalgikusnak ható, de a ma valóságát is hitelesen ábrázoló közeget. Benedek Leila írása.

Matematikus, informatikus és hivatalnok volt, de egy családi trauma hatására verseket kezdett írni. Bárdos Attilának 68 évesen jelent meg Tangens – Kettős végtelen című kötete, amelyet Payer Imre mutat be.

A verses regény feltámasztása után Térey János új műfajjal jelentkezett: verses novellákban írta meg Budapest rejtett történeteit. Városi bolyongásaiban nem a turistalátványosságok mentén, hanem emberi sorsok útvesztőiben kalauzol.

Hogyan vált a vajdasági származású, Irodalmi Jelen-díjas Majoros Sándor író nagyapja egy gyilkosság áldozatává? Mi köze mindennek a történelem alakulásához, Mikszáth Kálmánhoz és az eperfához? Csepcsányi Éva recenzióját olvashatják Az eperfa nyolcadik gyökere című regényről.

„Nyugtalanító, olykor szinte ellenséges hangulat árad a szövegekből, emellett sajátos őszinteség is” – állítja Tóth Kinga Zsúr című kötetéről recenzensünk. Írásában feloldja ezt a látszólagos ellentmondást.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es júliusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Szepes Erika Az ördöggolyó ajándéka című prózakötete az 1950-es évek világát humorral mutatja be, miközben izgalmas játékot folytat a festészettel, és kitekint Kelet-Európa történelmére is.