KRITIKA

Sumonyi Zoltán Az azeri baltás című politikai krimije néhány héttel a kiadatási incidens után jelent meg. De hogyan kapcsolódik a gyilkosság a magyar Szent Koronához? Milyen olvasmány a magyar Da Vinci-kód?

KRITIKA

Novák Valentin Páternoszter című modern fejlődésregénye egy izzadtságszagú intellektuális olvasmány hitről, popkultúráról és az elmúlt két évtized magyar valóságáról. Az olvasás veszélyeire hívjuk fel a figyelmet.
Kapcsolódó: részlet a regényből

 
KRITIKA

Filip Tamás Kő, papír, olló című verseskötete szemérmesen, az anyagi világ mögé pillantva boncolja saját múltjának és mindannyiunk jelenének fontos kérdéseit.

KRITIKA

Hajdú Farkas-Zoltán A dolgok rendje című hármaskönyvével párbeszédbe elegyedve az alábbi írás szerzője önmagát is megszólította.

KRITIKA

Hétvári Andrea Vörösbegyek nyugalma, drága Fif! címmelolyan kötetet állított össze, amely egyszerre idézi meg Radnóti Miklós már publikált és Fanni eddig még nyilvánosságra nem került naplóját. A valóság és a fikció szálait próbáltuk kibogozni.
Kapcsolódó: interjú Hétvári Andreával; részletek a kötetből

KRITIKA

Könnyed műfaj a haiku? Hol a helye a magyar lírában? A Nagy Zopán haikugyűjteményét elemző Szepes Erika-tanulmány erre keresi a választ, mint ahogy recenziónk is.
 
 

KRITIKA

Aratható égbolt, gyerekek közt hintázó csontváz, fekete angyalként rángatott döglött varjú – Hartay Csaba A jövő régészei című kötetének egy-egy jellemző képe. Csobánka Zsuzsa írását olvashatják.

KRITIKA

Hogyan békítsük ki az eclogát a zöld mozgalommal? Mit mondhat egymásnak a természeti környezetben élő, és a modern, városi ember? – merül fel Lövétei Lázár László legújabb, Zöld című verseskötete olvastán.
Kapcsolódó: Interjú Lövétei Lázár Lászlóval

 KRITIKA

Lehet-e peremvidéki kisebbségiként európaivá válni? Erre a kérdésre keresi a választ a vajdasági Végel László életművet összegző naplóregénye, a Bűnhődés.
 

KRITIKA

Vass Tibor Mennyi semenni című verseskötete egy szürreális és merően személyes világba vezeti az olvasót. Ótvarasba, Hagyomba, Kereszttegeződésbe. Végletekig feszített szójátékok és finom belső megfigyelések 2012 egyik fontos eseményévé teszik a versgyűjteményt.
 

KRITIKA

Szabó Róbert Csaba Fekete Dacia című kötetének novellákba sűrített erdélyi rémtörténetei borzongással kísért nyomozásra csábítják az olvasót.

KRITIKA

Kerékgyártó István Rükverc című novellafüzére egy hajléktalanná vált férfi életét meséli el a haláltól a születésig. Recenziónk a kifordított sors nyomába eredt.
 

KRITIKA

Fűzfa Balázs Mentés másként című, főként az irodalomtanítással foglalkozó kötete a Titanic zenekarának nevezi az irodalmárokat, magyartanárokat. Lássuk, mit és hogyan pakolt saját mentőcsónakjába a tankönyvíró és irodalomtörténész.

KRITIKA

Czapáry Veronika Anya kacag című, a „vidéki lány kalandjai a nagyvárosban” toposzra épülő kötetében a lírai részek szépirodalmi jelleget próbálnának kölcsönözni a ponyvaként meghatározható naplóregénynek, de az eredmény inkább az, hogy a szöveg egyik rétege sem képes hitelesen működni.

KRITIKA

Szántó T. Gábor Édeshármas című regényének erőteljes oktatói szándéka kevésbé élvezhetővé teszi a kibontakozni sem képes szerelmi történetet. Vízpartra nem ajánljuk, a zsidó kultúrát bemutató tankönyvnek pedig csak erős megszorításokkal.

​​​​​​​Böszörményi Zoltán legújabb, Füst című novelláskötete furcsa és izgalmas világba kalauzolja olvasóit. A Lénárd Sándor Völgy a világ végén című önéletrajzi művét megidéző, szikár, minimalista stílusban íródott novellák valahol Brazíliában, egy bennszülöttek és bevándorlók által vegyesen lakott, az esőerdő peremén meghúzódó, apró faluban játszódnak, ahol szinte megállt az idő.  

KRITIKA

A Híd című újvidéki folyóirat nyári összevont számát szemléztük, amely a fiatal alkotóknak biztosított publikációs lehetőséget. Rapnovella, Terék Anna-vers, Kovács Istenke tűnődései, Basara-esszé és számos színházi esemény, könyvkritika színesíti a lapot.

VIDEÓ

Kisfilmünkből megtudhatják, milyen köteteket ajánl a Helikon Kiadó a 83. Ünnepi Könyvhétre megjelent kínálatából a hosszú, forró nyárra.

KRITIKA

A Typotex Kiadó Science in Ficton sorozatának egyik darabját, a Plinius szerint a világ című művet vizsgáltuk abból a szempontból, hogy mennyire illik bele a tudományt a szépirodalom eszközeivel népszerűsítő vállalkozásba.