Ti, gyilkos fények kertészei, arassátok csak tovább Dresden,
Hiroshima és Dachau lángjait,
de engedjétek, hogy én is hozzak egy szerény kis csokrot
Székesfehérvárról:
szükségünk lesz minden begyűjthető lángra,
hogy átvirrasszuk a közeledő téli éjszakát.

A 17 éves, győri Farkas Lilla három versét közöljük. Farkas Lilla - 1992. december 7-én születtett Győrben. Jelenleg kereskedelmi tanulmányokat folytatat ugyanitt. Magáról azt írja: "Körülbelül négy évvel ezelőtt kezdtem el írni, főként verseket és novellákat. (...) ...nagy hatással volt rám Ady Endre, Federico García Lorca és Dorothy Parker költészete..."

"vissza nem nézek, mint elcsépelt drámákbanaz elkenődött szemfestékű hősnők,akik remegő lábbal kelnek át az utca túlfelére,gyűrött ruhámból szivárog az eső, talán mégismarasztalnod kéne"

A seriff (Bill) szobája. Az iroda telis-tele nyulakkal. Különböző formájú kitömött nyulak, nyúlbőrök a falon, a váza is nyúlszőrrel borítva. A seriff kalapjának egy része is nyúlból készült. Központi helyen egy ócska, vásári Krisztus-kép. Bill egy Bibliával a kezében jár fel-alá, időnként megáll a Megváltó arca előtt. Ujjával megérinti Jézus világító szívét. Hirtelen kopogás. Majd bejön a két vendég. Az egyik férfi (Bobby) támogatja a másikat (Johnny), aki látványosan szenved. - Így kezdődik Szegedi-Szabó Béla darabja, melyet a Sirályban még novemberben is játszani fognak több alkalommal. A "western-komédiából" most két részletet és Hegyi Botos Attila recenzióját közöljük.

Ugyan hogyan tolmácsolható bármi, ha a szavak jelentésében nincs közmegegyezés? Ha a dolgok akár önmaguk ellentétét jelenthetik?Vajon hol kezdődik erény, s hol a bűn? Javait aprópénzre váltó, alapvető értékekben is tisztázatlan időkben miképpen lehetséges megtisztulás? Hiányos és zavaros alapokról indulva vajon mit eredményez vélt jó és rossz szembeállítása, a hit rögeszmékké torzulása?

   "ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,és ötvenhat: egyszer minden száz évbentalpra állunk kínzóink ellen. Bármikövetkezik, boldogság, hogy megértem; –"   

1920. december 21-én született a Borsod megyei Nagybarcán. Ősei között szerepel Kossuth-katona. Katonai iskolákban tanult (Soproni Honvéd Reáliskola, Ludovika Akadémia). 1941-ben hadnaggyá avatták. A II. világháborúban, és utána még két évig honvédtisztként szolgált. 1945 tavaszán mindkét kezére megsebesült. 1947-ben koholt vádak alapján letartóztatták, a népbíróság elítélte; 9 évig a Gyűjtőfogházban, a váci börtönben és a tatabányai bányamunkatáborban raboskodott. 1956 júliusában szabadult, az 1956-os forradalomban a budapesti Nemzetőrség összekötő tisztjeként vett részt. 1956. december 1-jén egykori rabtársaival (Füveskert-csoport) megalapította az egyik legnagyobb hatású emigráns irodalmi lapot, a Nemzetőrt, melynek negyven éven át főszerkesztője volt.

Kérés Faludyért, a méltóságunkért"Kérek mindenkit, akinek ilyesmire lehetősége van, és megveti a cenzúrát, a diktatúrát, a kirekesztést, a rasszizmust és az emberi gonoszság minden formáját, hogy a nyomtatott lapokon, a rádiók és televíziók adásaiban, az internetes oldalakon, blogokban, fórumokon, minden elérhető, szerkesztett felületen egy Faludy-verssel, vagy legalább egy versszakkal, idézettel emlékeztessen az ünnepre."

 "A vers mindennapi táplálék, régen ilyen sületlen ökörséget tápláltam magamban, és kimondtam hangosan is, jesszus, nem a jesszus hangosan kimondásáról beszélek. Pedig a sült ökröt szeretem, még ha a táplálkozás rég nem örömforrás már nekem, görcsöket okoz, görcsölni nem szeretek, még pár év, hogy megírjak ezt-azt sokak kisebb-nagyobb örömére, s a meghatóan kevesek legnagyobb bánatára, meghatóan kevesen görcsölnek tőlem, meghatóan kevesen vannak azok, akik bevallottan részben azért is táplálkoznak, hogy túléljenek, az én általuk való túléléséről beszélek. Meg a nyelvről, ami az előző sorban lett vele."  

"Érezheted, ahogy fújsz egyet, milyen kihűlt a nyári szoba,
kinn meg naptetovált lányok fekszenek a parton.
Nyár van. A test ilyenkor vízhez szokik.
Akár szitakötők lárvakorukban."
 

Bogdán LászlóA  NAGY  KINAI  KÖLTŐ HOSSZÚ  BÚCSÚJA  ÉLETÉTŐLLi HO apokrif verseiFaludy Györgynek            “Könyveim sorsát kérdezem, de a menny nem felel nekem,           és még ha százszor kérdem is, és még ha kőbe vésem is           e verset, akkor is tudom, hogy nincs ott irgalom, ahol           a másodpercek sarka jár, oly csendben, mint a hangyaláb.”                                 ( Li Ho: Ne lépj ki házad ajtaján! Faludy György fordítása)

pesti éjjelek az álmokból kihallatszik a moraj, sétálsz a sötétben, opera, oktogon, hány kikerült kapualj az élet? fölötted felfújt léggömb- arc a hold csak néha sejted honnan hová lépkedsz, legalább százéves leszel, mire megérkezel, ismerősnek vélt utcákra kiáltasz, a város visszhangja nem felel

„Mostanában ő a hír,ahogy magamban nevezem: Edu,talán szólítottam így kevés találkozásunk idején,de lehet, hogy csak aztán ragadt rám…”

"Mongólia nomád gyermeke vagyok. Kora hajnalban keltünk mindig útra." – írja Gombojav Mend-Ooyo kortárs mongol költő, író. Az isztambuli előadásából részleteket már jelentetett meg az Irodalmi Jelen, most néhány versét közöljük magyar átültetésben. A verseket Zsoldos Imre és Balogi Virág fordította. A költővel legközelebb Magyarországon a szeptember végén kezdődő, nemzetközi költészeti fesztiválon találkozhat a közönség.

Lauri Otonkoski a kortárs finn költészet kiemelkedő alakja. Személyesen legutóbb Isztambulban találkozhattunk vele, most három versét közöljük a "Tengervízégből lehulló angyalok" című kötetből, melyet Domonkos Johanna fordított magyarra.

Mottó: Szagok emelkednek a szív országa fölé, ahol sziklák rothadnak. (Cioran Emil) A mennyország légvár. (Renard Jules) Semper aer spiritu aliquo movetur. (Ifjabb Plinius)

Goethének számos más híres alkotása van, legfőképp azonban a Faust szerzőjeként él a világ tudatában. Egész életén át dolgozott rajta, ez szellemi önéletrajza. Faust – az emberiség jelképes megtestesítője – az élet célját és értelmét keresi, s a drámai költemény azt az utat mutatja be, amíg megtalálja a választ az emberi lét legalapvetőbb : szabad földön, szabad néppel, munkával alakítani a valóságot. De ezesetben nem a Faust. Három szerelmes vers.