VERSTÖRTÉNÉS 2010.07.26-08.01 - Tóth Erzsébet

és ha sietnie kell valahova
nem érek rá haragudni már akkor
párna nem kell, a párnát kigyűröm magam alól
reggelre mindig a padlóra kerül

TÓTH ERZSÉBET

SZALAD, SZALAD A NYÁR

Ez az ágy már megmarad
a Hold fényezi majd akkor is
üvegfalon át küldi sugarát hozzám
szalad, szalad a nyár

elhullnak lenge pipacsok, pillangómályvák
nagyfejű dáliák, temetővirágok
borzas krizantémok veszik át az uralkodást.
Ül majd valaki az ágyam mellett

és ha sietnie kell valahova
nem érek rá haragudni már akkor
párna nem kell, a párnát kigyűröm magam alól
reggelre mindig a padlóra kerül

padlóra kerültél kedves mackóm
padlóra kerültem én is. Gyere mellém
szerelmünk elment, de előtte takarított
kiöntötte a háromnapos, dermedt meggylevest

meg ne tudják, hogy rá se néztem,
résnyire nyitotta az üvegajtót, érezzem
a szellőt, mert lustálkodnak a szélangyalok
hanyagolják a fullasztó betoncellákat.

Ő majd fúj az arcomra, ha megjön
és ha kérem, vagy úgy akarja
átfújja testem legtitkosabb zugait is
biztosan lesz tartaléklevegője.

Az is lehet, hogy teljesen összeverejtékez
majd szárítgat gyöngéden, lassan
a legpuhább törölközővel
vagy valami ronggyal, ami a kezébe akad.

Akkor már rongyabb leszek a rongynál
szalad, szalad a nyár, az óra hangosan lapátolja
a perceket hátrafelé, ő meg fésülgeti a hajam
ami akkor már rövid lesz, úgy képzelem.

A képeken Kujbus János festményei