VERSTÖRTÉNÉS 2010.11.10 - PAPP TIBOR - TŐZSÉR ÁRPÁD

Én Árpád lettem, s – jó ég! – Ernő:
boncasztal, varrógép, s plusz még ernyő.
Ha ez az Ernő fel nem lázad,
kitettünk volna egy Árpád-házat.
 

(Tőzsér Árpád)

Papp Tibor vizuális költeménye

TŐZSÉR ÁRPÁD

ÁRPÁD-HÁZ

Vén bűnös vagyok, nevem a bűnjel,
mit szignál, művem, csurrig van bűnnel. –
Rácsodálkozom eleimre:
 volt köztük Géza, István, Imre.

Én Árpád lettem, s – jó ég! – Ernő:
boncasztal, varrógép, s plusz még ernyő.
Ha ez az Ernő fel nem lázad,
 kitettünk volna egy Árpád-házat.

Mármint nevekben, s – bűnben!, értve:
de genere és együttvéve.
De kegyet kérni? Inkább nyelvem
 haraptam le! S ez nemcsak elvem,

hanem... mim is? – undorom, gőgöm.
Elmerengek a könyörgőkön:
Roquentin meg a viszkozitás
 viszonya bennem! Bár nem vitás:

ideje volna félnem, s kérnem,
az utam végén Istenhez térnem. –
Vétkezett Vajk is, Géza fia,
volt mit, Istvánként, megbánnia.

PAPP TIBOR

TÁVOZÓBAN