VERSTÖRTÉNÉS 2010.12.31 - ZALÁN TIBOR: A MÁSODIK HÓ
Mire ideér
a második hó
meg kell írnod
igazoló jelentésedet
az úristennek
honnan azok a véres
ujjlenyomatok a papíron
ZALÁN TIBOR
A MÁSODIK HÓ
Elengedted
mégis visszarántottad
pedig érezted már zuhansz
Most zuhan
együtt ő is valahol
és tágra nyitott szemmel
bámulja
az idő hogy vágja félbe a holdat
Nincs bátorságod
a magányhoz Reszketsz
minden érintéstől tárgytól
semmiből
kiforduló emléktöredéktől
- szánalmas
ez is ahogy most
felejtésedbe törülköznél
Mire ideér
a második hó
meg kell írnod
igazoló jelentésedet
az úristennek
honnan azok a véres
ujjlenyomatok a papíron
s már nem a te
döntésed lesz bűn-e
az öncsonkítás amire most
még úgy s annyira büszke vagy
Eléd áll
zsebedből
cigarettát húzol elő
megkínálod
a fejét rázza nem
rágyújtasz Te megint
dohányzol mióta Egy hónapja
de az életről már leszokóban vagyok
A vershez Szabados Árpád festményeit társítottuk