Gueth Péter: Fotónovella

Arra kérlek, engedd le a redőnyt, mielőtt megmosdatnál.

GUETH PÉTER

FOTÓNOVELLA

Az éjszaka vihar volt. Hirtelen jött, betörte az ablakot. Szétborított mindent, amit látsz, az van. Nem mondom, hogy tartsd meg. A kamrában van alma, sajt letakarva, ha maradnál. A kenyér elfogyott. Én nem jövök vissza, nem bírom a viharokat.

Hajnalig kerestem a képed, míg belealudtam. Egész éjjel esett, hátul megtelt a hordó. Álmomban beeveztem, halakkal volt tele a csónak. A parton álltál, eltakartad az arcod. Tudtam, most vakulsz meg, sötétül, de még itt vagy. A gépemért nyúltam.
– Szép lett? – kérdezted.
– Igen, szép.

A füzetben van, mit kell mondani. Ha kijönnek, mutass meg mindent, ne félj.  Arra kérlek, engedd le a redőnyt, mielőtt megmosdatnál.