Gergely Ágnes - és a hálátlanság
Gergely Ágnes költő, prózaíró, esszéista, műfordító. 1933. október 5-én született Endrődön. Olvasva a 2003-as Szombat-interjút, előtte éppen Kőbányai János Ady zsidó történetét, hogy a Margita élni akar-ban "hemzseg a zs betű", ebben is hemzseg. Azután a Carmen lugubre, a 2005-ös válogatott versgyűjteményt. Véletlenül megvan.
Gergely Ágnes egy korábbi korosztály képviselője, valamiért nem olvastuk. Sajnálatos vagy nem sajnálatos, így van ez, az ember közvetlen pályatársait olvassa, se alatta, se fölötte, mert a versek általában a kortársaknak szólnak, kortársak életérzéseit közvetítik. Olvassuk még a kanonizáltakat és a klasszikusokat, akiket a középiskolában lenyomnak a torkunkon, ha az ember el akarná magát bizonytalanítani.
Pedig hát – több évtizedes Nagyvilág-olvasóként - tudjuk Gergely Ágnest. Fordításait is tudjuk. Példának okáért ő fordította magyarra Joyce első kötetét, a Dublini embereket, vagy A vihar kapujábant Akutagavától. Vagy a Modern Könyvtár keskeny sorozatában Dobsirató címmmel megjelent kortárs nigériai költők verseit. (1977. Akkoriban minden piacra kerülő Modern Könyvtár kötetet megvásároltam, számlista szerint vadászva az antikváriumokban a korábbi példányokra, a kötetek ugyanis megjelenésük sorrendjében sorszámot kaptak. Hol van ez már. Azt se tudom, él-e a még sorozat.) Az ínyencek a prózáját is ismerik. Mégsincs ott, az biztos, hogy a szakmán túl nem sokan ismerik a nevét, hiába a Kossuth-díj, egyéb elismerések.
Az X számú kedves olvasó számára csapom is a "vörös farkocskát", akik érzékenyen reagálnak az ilyen kombinációkra: Gergely Ágnes egyetlen olyan Kossuth-díjas költő, író, esszéista és fordító Gergely Ágnes, akinek papírja van arról, hogy fém- és vasesztergályosként dolgozhatna, ha vágyna rá. Az ötvenes évek. Természetesen. Újságíró apja miatt nem kerülhetett a tervezett pályára. Mint nagyon sokan. Az ájult ötvenhat-emlékkel kapcsolatban a következőket mondja a föntebb emlegetett interjúban: "Egyetlen nap volt az életemben, 1956. október 23, akkor oldódtam fel, abban a tüntető tömegben, de ez a kábulat is csak négy napig tartott. Nem fogok erről se hazudni. Amikor megláttam az első köztörvényes rabokat, akik kitódultak az utcára és elkezdtek kiabálni, hogy mi majd rendet csinálunk, akkor már tudtam, hogy reménytelen. Nekem az a dolgom, hogy írjak." Ehhez nincs mit fűzni. Nem politikus alkat, annyi szent.
És még egy hétszentség: az átlagolvasó kényelmes és hálátlan fajta, csak és kizárólag azt hajlandó kézbe venni, amivel fejbe verik.
Díjai, kitüntetései
József Attila-díj /1977, 1987/;
Déry Tibor-díj /1985, 1996/;
Füst Milán-díj /1994/;
Salvatore Quasimodo-díj /1995/;
Kortárs-díj /1995/;
Getz-díj /1996/.
Kossuth-díj /2000/
Soros Alapítvány Irodalmi Díja /2000/
Művei
Ajtófélfámon jel vagy (versek; 1963, Budapest, Magvető Kiadó)
Glogovácz és a holdkórosok (kisregény; Budapest, 1966, Magvető Kiadó)
Johanna (versek; Budapest, 1968, Magvető Kiadó)
Azték pillanat (versek; Budapest, 1970, Magvető Kiadó)
A tolmács (regény; Budapest, 1973, Szépirodalmi Könyvkiadó)
Válogatott szerelmeim (versek, versfordítások; Budapest, 1973, Magvető Kiadó)
A chicagói változat (regény; Budapest, 1976, Szépirodalmi Könyvkiadó)
Kobaltország (versek; Budapest, 1978, Szépirodalmi Könyvkiadó)
Hajóroncs (versek; Budapest, 1981, Szépirodalmi Könyvkiadó)
Huszonegy (művészportrék; Budapest, 1982, Magvető Kiadó)
Stációk (regény; Budapest, 1983, Szépirodalmi Könyvkiadó)
Fohász lámpaoltás előtt (versek; Békéscsaba, 1985, Békéscsabai Megyei Könyvtár)
Árnyékváros (versek; Budapest, 1986, Szépirodalmi Könyvkiadó)
Költészet és veszélytudat Feljegyzések egy afrikai költő portréjához. [Christopher Okigbo] (tanulmányok; Budapest, 1986, Akadémiai Kiadó)
Riportnapló Északról. Dokumentumkönyv. (Budapest, 1988, Szépirodalmi Könyvkiadó)
Nyugat magyarja. Esszénapló William Butler Yeats-ről (Budapest, 1991, Balassi Kiadó)
Királyok földje (versek; Gyula, 1994, Tevan Kiadó)
Közép-Európa ígéret volt (esszék; Budapest, 1994, Balassi Kiadó)
Absztrakt tehén (tárcanapló; Budapest, 1995, Ab Ovo Kiadó)
Necropolis (versek; Budapest, 1997, Balassi Kiadó)
Requiem for a sunbird. Forty Poems. (Transl.: Bruce Berlind et al.; Budapest, 1997, Maecenas)
A barbárság éveiből (versek; Budapest, 1998, Magyar Írószövetség–Belvárosi Könyvkiadó)
Őrizetlenek (regény; Budapest, 2000, Balassi Kiadó)
A kastély előtt .Versek 1998–2001. (Budapest, 2001, Balassi Kiadó)
Hajtogatós. Fenákel Judittal (Budapest, 2004, Novella Kiadó)
Carmen lugubre. Versek, 1963–2003. [Budapest, 2005], Múlt és Jövő.
Útérintő. Összegyűjtött versek.(Budapest, 2006, Argumentum Kiadó)
