Irodalmi Jelen
  • Szőcs Géza

    Juhász Ferencről

    "De ha ők a költőt egy hegycsúcson állva képzelték, arccal a világegyetem felé, épp indulóban távoli csillagképek felé, előttem úgy jelenik meg, mint akinek tekintete a tűzhányó kráterébe mélyed, a Föld középpontja irányában, az anyagnak nem a távoli vége, hanem a másik vége felé. Úgy is lehetne fogalmaznunk: nem a világ vége, hanem a kezdete fele fordulva."

  • Boldog Zoltán

    Változik-e a Szép versek?

    A Szép versek antológiát ebben az évben Péczely Dóra helyett Szegő János szerkesztette. Mennyiben tér el az ő kánonja elődjének válogatásától? Mely szerzők kerültek be öt éven át folyamatosan a kötetbe?

  • Bíró-Balogh Tamás

    Uhrin Benedek és én

    Bíró-Balogh Tamás írt jegyzetet a másod-, harmad- és negyedvonalbeli irodalom fontosságáról egy Békés megyei sztárköltővel kialakított kapcsolata alapján.

  • Irodalmi Jelen

    Haza a magasból – ÖRÖK TIHANY – versek Veres Gábor légifényképeivel

    Egy szép, visszhangos perc emlékére
    Uram, Teneked legyen hála, hála,
    Hogy Te Tihanyt teremtesz mindenütt
    (Reményik Sándor)

  • Irodalmi Jelen

    Négy nap, amely megmenti a világot – Szombat

    S mert kívül gyakran elidőz,
    kihordja lassan, ami kincs,
    s összegyűlik benne a fény,
    a végtelen megtartó titka.

  • Onagy Zoltán

    Gergely Ágnes - és a hálátlanság

    Gergely Ágnes egy korábbi korosztály képviselője, valamiért nem olvastuk. Sajnálatos vagy nem sajnálatos, így van ez, az ember közvetlen pályatársait olvassa, se alatta, se fölötte, mert a versek általában a kortársaknak szólnak, kortársak életérzéseit közvetítik. Olvassuk még a kanonizáltakat és a klasszikusokat, ha az ember el akarná magát bizonytalanítani. Pedig hát – több évtizedes Nagyvilág-olvasóként - tudjuk Gergely Ágnest. Fordításait is tudjuk.