A kurátorok fölényes lazasága – az NKA folyóirat-finanszírozásának margójára
A kurátorok fölényes lazasága kezdetben dühítő olvasmány lehet, majd a hangnemet megszokva gyakran csak kényszerű humorral emelkedhetünk felül ezen. Ezt éreztem A Berzsenyi Társaság Nyilatkozatára válaszoló Takáts József ÉS-ben megjelent nyílt levele után, melynek néhány mondata az alábbi, talán kevésbé fölényes, ám szándékoltan humortalan kérdéseket és válaszokat szülte.
T. J. írja: „Az NKA kollégiumai nem szoktak nyilvános indoklást fűzni a döntéseikhez...”
Még egy ötödikes diák is indoklást fűz a döntéseihez, mert anélkül hiába pedálozik a kettesért. Ezért, talán az ötödikeseket is megtisztelve, illő lenne hozzászokni az érvek szükségességéhez.
Nyilvános indoklásra feltétlenül szükség lenne, mert a finanszírozás közpénzből történik.
A pályázat minden résztvevőjével szemben így lenne korrekt, hisz láthatnák, hogy milyen téren kellene fejlődniük egy jövőbeni lehetőségig.
Miért nyilatkozik T. J. egy egész kollégium nevében? Ha nyilatkozik, miért nem írja alá az egész testület?
T. J. írja: „...én sem tehetem meg ezt utólag."
Miért nem? Így tisztázni lehetne a helyzetet.
Vagy itt az „én”-en van a hangsúly? Vagy azon, hogy tiltják az indoklás nyilvánossá tételét?
T. J. írja: „...a kollégium tagjai nem tartották eléggé színvonalasnak, jelentősnek vagy ígéretesnek a szerkesztői munkát, ami a nem támogatott lapoknál folyik”.
Ez most a korábban elmaradt indoklás?
Milyen elvek mentén mondható színvonalasnak egy szerkesztői munka?
Mi alapján mérhető a jelentősége? (Biztosan nem az előfizetők vagy a példányszám alapján.)
Mi biztosítja a kuratóriumot arról, hogy egy szerkesztő valóban ígéretes?
T. J. írja: „…e lapok támogatását három évre előre garantálja az alap”.
Ki nem mondott érvek alapján milyen alapon betonozza be a folyóiratokat az NKA?
Milyen kanonizáló szerepe lehet egy közpénzeket elosztó szervezetnek napjainkban?
T. J. többi kijelentése tartható, hiszen az elutasítottak valóban mindig hőbörögnek. Morognak, mert vitázni nem tudnak, hiszen érvek híján nincs mivel.
Türelemmel várnak egy évet vagy hármat – vagy néhány hónapot.
Mire is?
Kapcsolódó:
A BERZSENYI TÁRSASÁG NYILATKOZATA
VÁLASZ A BERZSENYI TÁRSASÁG TILTAKOZÁSÁRA
A kritikus nyulak kiugratása 2. - Tárca a jövő kritikusairól
A magyar szépirodalmi sajtó állapotáról - Vasárnapi levelek 133.
A címkéhez Kiss Márta festményét használtuk fel.
