Csokonai Vitéz Mihály
Több évtizedes tapasztalat: Csokonai az egyetlen olyan költő, akit a korabeli magyartanárok valami érthetetlen okból képtelenek voltak megutáltatni a tanulókkal. Ami azonnal a legnagyobbak közé emelné őt akkor is, ha mára – hosszú pauza után – nem volna a helyén. Talán azért, mert a tanárok is felfogták, miről van szó, ami ritka.
Talán azért, mert Csokonai maga a korabeli radikalitás, a lázadás, a szerelem. Talán azért, mert élete 31 éve alatt alig tett mást, mint szerencsétlenkedett, bizonyítani próbált, olvasott, tanult és írt. Az életművet az aczéli oktatáspolitika nem találta elég fontosnak, zászlóra tűzhetőnek, ennek köszönhetően nem telepedett rá agyatlan hátsófelével, szemben Petőfivel, Adyval, József Attilával, akikből mintaértékű szocialista költőt konvertáltak. Maradhatott tisztán költő, egy forradalmi-történelmi alak a felvilágosodás korából, akire nem húzzák rá utólag a marxizmus kényszerzubbonyát.
Egész életét és költészetét meghatározza a Debreceni Református Kollégium. Itt teljesedik ki kivételes költői tehetsége, itt szerzi meg korát meghaladó műveltségét; több nyelven beszél, ír, fordít (görög, latin, német, francia, olasz).
1795-ben a halasi és kecskeméti adománygyűjtésről nem tér vissza, hanem fölutazik Martinovicsék kivégzésére (elveri az összegyűlt pénzt). Ezt követően kizárják a kollégiumból. A hagyományos értelmezés szerint "a konzervatív kollégium és a forradalmár költő-tanár között szakításra kerül sor". Egyszerűbben: kirúgják. Az újabb kutatások szerint Csokonai nem tud elszámolni a legáción szerzett pénzzel. Szabó Magda úgy fogalmaz: az 1795 után szigorodó politikai légkör kényszeríti a kollégiumot, hogy megváljon legkedvesebb, ám rebellis tanárától.
Komáromban ismerkedik meg 1797-ben Vajda Juliannával, ő ihlette a Lilla-dalokat. A beteljesületlen szerelem jó költőnél remekül működik. (Rossz költőnél is, jegyzem meg minden hátsó gondolat nélkül, rögzítve pusztán a tényt.)
Debrecenben elvonultan, az irodalomnak él, de meglódul néha barátaihoz, többnyire munkát keres. Járt a börtönből éppen szabadult Kazinczynál. Komáromot is meglátogatja 1802 februárjában. A Magyar Hírmondó szerkesztői állásáért folyamodik, majd írnokságért a Széchényi könyvtárnál, hiába. Egészsége hazaparancsolja, otthonról a közeli nagyváradi gyógyfürdőket látogatja. 1802. június 11-én tűz pusztítja el fél Debrecent, leég Csokonai háza is.
1804. április 10-én indul Nagyváradra, Rhédey Lajos gróf feleségének temetésére. A költő búcsúztató versek írásából él ekkoriban, útja alatt és a szertartáson megfázik "téli kintlétre alkalmatlan öltözetében", 1805. január 28-án meghal.
31 évet élt. Kevésnek tűnik, de az örökléthez – láthatóan – éppen eleget.
Az életmű nagy része már a kollégiumban elkészül, később csak finomít rajtuk, átdolgozza őket. Halálakor kevesen tudják – éppen Kölcsey és Kazinczy fanyalgása miatt –, hogy a legnagyobbak közül való. A kortársak Kisfaludy Sándor dalszerű lírájáért lelkesednek. Nagyságát Petőfiék kezdik felismerni. Halála után száz évet, az Ady körül tomboló új irodalmi viharokig kell várnia, hogy felismerjék benne a meghatározó elődöt, a verstechnikailag is kikerülhetetlen halhatatlant.
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.), költő. Nevét Csokonyavisonta nevéből származtatta.
Művei
1. Serkentés a nemes magyarokhoz a mostani országgyűléskor. Cantata. Pozsony, 1796. (Weber Simon Péter német eredetijével együtt. Zenéje Toszt Ferencztől)
2. Diétai Magyar Múzsa. U.ott, 1796. (November 1-jéig összesen 11 száma jelent meg és egymaga állította ki részint kész, részint akkori események által előidézett iránykölteményekből)
3. A nemes magyarságnak felülésére. T. n. Komárom vármegye rendeinek készítette és Várbogyai Csepy Zsigmond urnak s hites társának Készely Klára asszonynak segedelmekkel kiadta ápr. 26. 1797. Komárom
4. A haza templomának örömnapja. Nagym. gr. Széchenyi Ferencz ő exjának a ns. Somogy vármegye főispáni székébe júl. 4. 1798. lett beiktatására. Bécs, 1798.
5. A szépség ereje a bajnoki sziven. Debrecen, 1800. (Borbély Gábor kapitány és Vay Zsanetta kisasszony mennyegzője alkalmatosságával)
6. A tavasz. Irta Kleist, ford. Cs. V. M. Hozzájárulnak Kleistnak némely apróbb darabjai. Komárom, 1802. (2. kiadás. N.-Várad, 1797.)
7. Oda m. Rhédey Lajos cs. kir. kamaráshoz. Somsich Lázár után latinból (Bécs, 1802. M. Hirmondó mellett)
8. Oda m. gróf Festetics Györgyhöz. (U. ott, 1802. M. Hirmondó mellett)
9. Amaryllis. Idyllium Schraud kir. tanácsosné halálára. Pest, 1803.
10. A pillangóhoz egy óda, muzsikáját készítette Haydn úr; A szemrehányás, egy dal, a muzsikáját készítette Stipa úr. Bécs, 1803. (Megjelent 1806.)
12. Dorottya, vagy is a dámák diadalma a fársángon. Furcsa vitézi versezet IV könyvben. Nagy-Várad és Vácz, 1804. (2. kiadás. Nagy-Várad, 1808. Ism. Szépirod. Figyelő 1861. Salamon Ferencz és Irod. Tanulm. 3. kiadás. Bpest, 1875. Olcsó Könyvtár 1.)
13. Halotti versek. Melyeket néh. mélt. kohányi Kátsándy Therézia aszszony, Kis-Rhédei Rhédei Lajos úr házas-társának eltemetésekor tartatott tisztesség tételre készített és el is mondott 1804. április 15. Nagy-Váradon.
Halála után jelentek meg:
14. Lilla, érzékeny dalok III könyvben. Nagy-Várad, 1805. (2. kiadás. U. ott, 1808. 3. kiadás. Bpest, 1877. Olcsó Könyvtár 42.)
15. Ódák, két könyvben. N.-Várad, 1805. (2. kiadás. U. ott, 1809. 3. kiadás. Bpest, 1879. Olcsó Könyvtár 65.)
16. Alkalmatosságra irt versek. N.-Várad, 1806.
17. A pásztorkirály. Énekes pásztorjáték 3 felv., szerz. Metastasio Péter. U. ott, 1806.
18. Galatea, szerz. Metastasio Péter. U. ott, 1806.
19. Amintas. Tassónak eredeti meséje. Olaszból. U. ott, 1806.
20. Csokonai Vitéz Mihály poétai munkái. Kiadta Márton József. Bécs, 1813. Négy kötet
21. Csokonai Vitéz Mihály nevezetesebb poétai munkái. Kiadta Márton József. U. ott, 1816. Két kötet, arczk. és életrajzzal
22. Csokonai Vitéz Mihály élete s még eddig ki nem adott munkái. Domby Márton által. Pest, 1817.
23. Anthologia Csokonai Vitéz Mihály munkáiból. Kassa, 1836. arczk. (Zsebkönyvtár I. és II. kötete)
24. Csokonai Mihály minden munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, számos kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel világosítva s életrajzzal bevezetve kiadta dr. Schedel Ferencz. Pest, 1844. (Helyesebben 1843–46. Nemzeti Könyvtár II. 2–10. füzet. Összes kiadott és kiadatlan munkáinak repertóriumával)
25. Csokonai Vitéz Mihály munkái. Közli Kelemföldy. Lipcse; 1843–45. Három kötet.
26. Csokonai válogatott munkái. Kéziratok s eredeti kiadások alapján Toldy Ferencz által. Pest, 1864. Három kötet. Arczk.
27. Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei. Budapest, 1873. (Kis-Nemzeti Muzeum 21. 2. kiadás. U. ott, 1874. Magyar Remekirók 6.)
28. Békaegérharcz. Irta Homér. Általöltöztette a Blumauer módja szerént. (1791.) U. ott, 1881. (Olcsó K. 124.) (1060
