Johannes Gutenberg
Februárban két Gutenberg-évfordulóra is emlékezhetünk, ha akarunk.1455. február 23-án nyomtatta ki (a világon először, addig kézzel másolt példányok voltak forgalomban) a Bibliát.
A másik: 1468. február 3-án halt.
Német nyomdász, korábban aranyműves, a mozgatható, cserélhető, kirakható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója. Nevével köthető össze – Gutenberg-galaxis néven – a kultúra valamennyi ága-boga, az internet megjelenéséig.
Övé – ő maga – az európai könyvnyomtatás születése. Erről például bőven tanultam az évtizedek óta hanyagolt nyomdaiparban, de több nem jut hirtelen eszembe, hogy a nyomdaprést a szőlőprés mintájára készíti, és hogy a korban minden "nyomdagépet" két nyomdászlegény kezel, a prés- és papírkezelő, és a festéklabdás. És hogy a módszerrel hihetetlen bátorság belevágni a biblia elkészítésébe, mert szinte aranyáron mérik. Ha jól emlékszem, belebukott a vállalkozás, és hogy ötvennél kevesebb maradt fent, abból egy félbevágva.
A maga tisztes megélhetéséhez szükséges összeget kívánta előteremteni a tömeges könyvkiadással, minthogy az aranyiparban – egész Európa rabolt és fosztogatott –, a nagy konkurencia miatt nem jött össze szegénynek.
Először 1840-ben ünnepli a világ Gutenberg találmánya 400. születésnapját. (Az emlékkönyvbe írta Vörösmarty A Guttenberg-albumba című költeményét). Az ötszázadikat is megünnepelték.
Kérdés, lesz-e hatszázadik? – teszik fel manapság az obligát kérdést. Aligha van magyar írónak min sírni, ríni. Számtalan oka látszik annak, hogy a könyvkiadás még sokáig hozza a kiadói hasznot, sokáig eltartja a kereskedőket, tartja szolid nyomorban a sikeres írót is, arra kényszerítve ezzel, hogy dolgozzon, mert kényszer nélkül horgászna, inna, és ha nem figyel az asszony, csajozna hatszázzal.
Johannes Gutengebrg, Mainz, 1400 körül – 1468. február 3., német feltaláló. A kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a winkel, a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója.
