Jókai
Anyja, a korán megözvegyülő Jókayné kemény asszony, igyekszik mindentől megóvni legkisebb, legszebb és legkedvesebb fiacskáját. Festőnek szánja, és eltiltja első szerelmétől, Asztalos Etelkától, aki pápista vallású. Ekkor még hallgat anyjára Jókai Mór. Bár a vallási különbség nem zavarja. Könnyen lehet, hogy éppen ilyen keménykezű öreg tyúkra vágyik (ami soha nem árt meg írófélének), amikor függetlenül, titokban, minden tanács elől menekülve választ társat. 1848. március 15-én Laborfalvi Rózától a Bánk Bán előadásán egy nemzetiszínű "szalagcsillagot" (kokárdát) kap a mellére. Mikszáth megrendítően meséli el a Jókai-kötetben. Egy hét múlva Laborfalvi, aki nyolc évvel és jelentős ágybéli jártassággal idősebb Jókainál, egy nemzetiszínű horgolt süveget küld neki, mézesmadzag gyanánt. Jókai azonnal felragad a süvegre. Ettől kezdve szerelmes galambpárként burukkolnak Pesten.
Petőfi ellenzi a viszonyt, később még azon is összekapnak, melyikük asszonya követné őket hűen a száműzetésbe, melyiküké tartana ki mellettük. Ekkor Jókai Laborfalvi lakása közelébe telepíti harcálláspontját, pontosabban egyetlen emelet választja el őket. Azután Laborfalvi Róza eljegyzi a nagy jövő előtt álló író-mesemondót. Petőfi közbelép, ugyanis eredetileg sem arról volt szó, hogy összeházasodnak, hanem inkább arról, hogy a test kapja, ami jár neki.
Riadóztatja a Jókay-famíliát. Értesíti a nagyasszonyt a rossz életű színésznővel való, veszélyessé vált viszonyról. Rózának él egy tizenkét éves besikerült lánya valamelyik színésztársától. A gyermeket titokban, intézetben nevelteti. A Jókay család színpadias jelenetben vezeti elő a kislányt a gyanútlan Mórnak. Később Jókai így emlékezik vissza erre: „Az én legkedvesebb barátom, Petőfi Sándor (a lelkemhez nőtt lélek) tette meg azt a kegyetlenséget, hogy lehozta Pestre az édes anyámat, ki csonttörésben szenvedő beteg volt és a nővéremet, kit oly nagyon szerettem, s ő maga vezette őket az én svábhegyi erdei menedékembe, melyről senki sem tudott más, csak ő. Ott voltunk elrejtőzve a menyasszonyommal.” A leleplezés ellenére szinte azonnal feleségül veszi Rózát. Anyja ugyan megátkozza, kitagadja, de másfél év után megbocsát. „És másfél év múlva az én áldott jó anyám maga jött oda hozzánk, hogy a nőmet kedves leányomnak nevezze, s meghívja magához régi otthonunkba, a komáromi apai házba. Miért? Mert megérdemelte.” (Hehe!) Jókai szinte minden életszakasza, minden regénye, minden mára kiderült kapcsolata, annak regényesítése külön szócikket érdemelne. Most ennyi fért. Talán februári születésnapján nem vesz el sok helyet, ha megemlékezünk Grósz (Nagy) Bella-féle házasságáról, amely frigy kötésekor korkülönbség tekintetében (Jókai ötvennégy évvel idősebb az aránál) világcsúcsnak számított a szakmában. Közel száz évvel később Faludy György tolja le az első helyről.
Ásvai Jókai Móric, Révkomárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5., regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Kapcsolódó
