Ugrás a tartalomra

 

Zugligettől New Yorkig: egy művészcsalád legendáriuma

Már maga az est címe, az „Ünnepi csillagtúra” is Sárközi Mátyás egyik, 1968-ban megjelent kötetének címére, a Csillagtúrára utal – árulta el bevezetésképp Juhász Anna, az est háziasszonya és a sorozat szervezője. Juhász Ferenc lánya köszönetet mondott kollégáinak, akik az elmúlt három évben hozzájárultak, hogy a patinás kávéházban létrejöhessenek az irodalmárokat és társművészeket egy asztalhoz ültető műsorok. A Hadik Irodalmi Szalonnak már első összejövetelén szépszámú érdeklődő vett részt, de azóta a rutinos látogatók megtanulták: ha nem érnek oda jó háromnegyed órával a műsorkezdet előtt, nem találnak ülőhelyet, később pedig már állóhelyet sem.

Juhász Anna üdvözölte a 3. születésnapját ünneplő Szalon vendégeit

Nem volt ez másként most sem: a tömeg hosszas és türelmes várakozása előzte meg, míg Lator László, Piros Ildikó és Sárközi Mátyás helyet foglaltak a pódium állólámpájának fénye alatt. Az est zenei közreműködői Sinkó-Várnagy Mihály és családja voltak, akik vonós hangszereikkel teremtettek kávéházi hangulatot. Juhász Anna felvetésére Sárközi Mátyás nem titkolta: édesanyja egy hosszasabb náthája alatt az ágyban fekve megírta részletesen a család történetét, hozzá méltó „pittoreszk” stílusban – a szókimondó kéziratot több évtizedre zárolták is az Országos Széchényi Könyvtárban.

Ezek után mondani sem kell: az est „főhőse” Sárközi Márta volt, de mellette elkalandozhattunk az ágas-bogas művészcsalád más tagjainak életébe is. Sárközi Mátyás egyik ükapja aradi kocsmárosként arról volt nevezetes, hogy mindig megitta saját borát. Fia – Sárközi Mátyás dédapja – Vészi József volt, aki először fordította németre a Bánk bánt. Verseivel egyébként Jókait kereste meg: az író javasolta neki azt, hogy Weiszről magyarosítsa nevét Vészire. Lánya, Vészi Margit Molnár Ferenc első felesége, Sárközi Mátyás nagyanyja. „Tőle örököltem azt a készségemet, hogy összefüggő mondatokban, folyékonyan tudjak ilyen kérdésekre válaszolni” – jegyezte meg tréfásan Mátyás, utalva az irodalmi, nem kevésbé a mesemondó vénára. Mint örökség azonban nem kis teher egy ilyen család – vallotta meg az író Juhász Anna kérdésére –, nem véletlenül ment ő annak idején képzőművészeti főiskolára Londonban.

Az élő "legendárius", Sárközi Mátyás

Sárközi Mátyás mellett kollégája, Lator László is sok színes történettel egészítette ki az emlékidézést, hiszen ő egykor a Válasz című folyóirat ifjú szerzőjeként ismerhette meg Sárközi Mártáék körét, később pedig irodalomtörténészként kutatta a lapot. „Mártát még az unokái is Mártának hívták” – emlékezett Lator, szabadkozva, hogy a keresztnevén emlegeti a legendává lett szerkesztőnőt, aki egyébként épp 65 éve írta meg az akkor kezdő költőnek, hogy közlik a versét a lapban. Bár a folyóirat fejlécén Illyés Gyula volt főszerkesztőként feltüntetve, a gyakorlati munkát Sárközi Márta végezte, főképp mert kiváló érzékkel tudott békét teremteni a „népiesek” és „urbánusok” között. Ennek köszönhetően irányzatosságtól mentes lapot sikerült működtetni, melyben Weörestől, Máraitól kezdve Szabó Lőrincen, Illyésen át Ignotusig, Vas Istvánig, Cs. Szabóig rengeteg jeles író-költő publikált. Sárközi Mátyás Juhász Annára mosolyogva elmesélte, amikor Juhász Ferencnek, az akkori költőpalántának azt írták vissza: még egy kicsit fejlődnie kell.

A folyóiratot egy budai, Nyúl utcai villában szerkesztették, melyet még „Molnár Ferenc ajándékozott oda apámnak és anyámnak” – emlékezett Sárközi, s a villa később maga is a történelem része lett. Az eladósodott lap tartozásai fejében ugyanis többször jöttek lefoglalni, például a falon lógó Rippl-Rónai-festményt is, melyet még Molnár Ferenc vett, végül az egész villát. Ekkor költözött át a család a zugligeti, Hunyad-orommal szemközti szoba-konyhás sváb parasztházba, mely aztán a zugligeti anekdoták kifogyhatatlan forrása lett. Piros Ildikó színművész segítségével sikerült is életre kelteni Sárközi Márta hangját, stílusát: a Menedékház című kötetből felolvasott levelezésrészletek – többek közt Pilinszkyvel – meggyőzhetik a kései olvasót is, hogy milyen közvetlen, szókimondó, nyersességében is csupa humor, biztos értékítéletű „mater familias” szólal meg ezekben a sorokban.

 

Piros Ildikó szinte minden Molnár-főhősnőt eljátszott már

Lator László történetéből megtudhattuk: Pilinszky nemcsak állandó munkatársa volt a Válasznak, de afféle fiúgyermeki szeretettel járt később Sárközi Mártához lelki támaszért. A zugligeti házba vezető lépcsősor mellett lakó ugatós pulitól viszont nagyon félt a költő, így ha megérkezett, a lépcső alján mindig belefújt a Mártától kapott sípba, aki lesietett és elzáratta a kutyát. Márta egyébként sok kirándulást is szervezett, ezek emlékét számos fénykép őrzi – idézte fel Sárközi Mátyás –, többek között az, amelyiken „anyámat egy horhosban a meredek részen Juhász Ferenc tolja hátulról, Lukin László meg húzza elölről”. De Lator Lászlóék bohémságát is megörökítette egy Sárközi Márta-levél: „Laci 30. születésnapján az infantilis hülyék felfújt óvszerrel fociznak”. Piros Ildikó Fodor Andrásné leveleiből is felolvasott, melyekből kiderül: Sárközi Márta járt fürdetni Fodorék elsőszülött fiát, és nagyon sokat segített a fiatal anyának.

Pedig őt magát nem sokáig gondozta az anyja: Molnár Ferenc és Vészi Margit házassága, melyből Márta született, egy évig tartott, utána Vészi Margit hol Berlinben, hol Párizsban, hol Rómában élt: festett, tudósított, irodalmi ügynökösködött, lánya nevelését pedig átadta húgának, Bíró Lajosnénak. Mátyás 1956. november 29-én hagyta el Magyarországot, édesanyja ’66-ban halt meg, ám addig hetente két levelet váltottak – ezekből született a Levelek Zugligetből című kötet. Ebből az értékes levelezésből bomlik ki tarka tablója, hogyan teltek Domokos Mátyásék, Juhász Ferencék napjai a nevezetes zugligeti Kulacs vendéglőben, melyről Sárközi Márta úgy rendelkezett: ha meghal, a hamvait az előtte lévő piros keramitra szórják, mert télen, ha lefagy, úgy csúszik, hogy mindig fenékre ül rajta. A leveleket persze cenzúrázták – folytatta a történetet Sárközi Mátyás –, egyszer három napra fogdába is került az édesanyja, akit az akkor még barátként viselkedő Révai József szabadított ki. (Egy „Mártás” vicc az egyik levélből a cenzoroknak: „Melyik a legújabb magyar megye? Válasz: Kádár megy-e?”)

 

Lator László, aki még "sráckorában" ismerte meg Sárközi Mártát

Lator László Sárközi Márta emberségéről, életeket mentő, „tyúkanyós” szeretetéről is mesélt egy példaértékű történetet. Amikor ’56-ban Bibó Istvánt letartóztatták és teljes vagyonelkobzásra ítélték, Márta bement a bizományi áruházba, ahová Bibó bútorait elszállították, megvásárolta valamennyit, és visszavitette Bibóéknak. Ugyanez az asszony élete végén egy műstoppoló üzemben kényszerült dolgozni, nem messze az egykori Nyúl utcai villától – tudtuk meg Sárközi Mátyástól –, s a műhely kisszékén gyakran ültek mellette a kor legnevesebb írói.

Sárközi Márta mellett a vendégek természetesen megidézték az édesapát, Molnár Ferencet is, akit Sárközi Mátyás kisgyerekként nem láthatott személyesen, de bátyja, Horváth Ádám találkozott a még életében világhírűvé lett íróval. Juhász Annával tisztázták a vitatott legendát is: tényleg bedobta-e Molnár a New York kávéház kulcsát a Dunába, hogy soha többé ne zárhasson be? Bizony, hogy így volt – erősítette meg Sárközi Mátyás, ahogyan igaz az „irodalmi sonka” története is (féláron kapható reggeli pénztelen íróknak), meg a pincében őrzött sok liter tinta, és a déli, fizetősebb vendégek érdekében az írogató közönséget rezesbandával „elűző” üzletpolitika is. (Molnárt állítólag cseppet sem zavarta, ő írt tovább – mesélte nevetve Sárközi. Például a Pál utcai fiúkat, mely szintén a New Yorkban született.)

Vészi Margit után 12 évig Fedák Sári volt Molnár Ferenc felesége, majd őt követte az írónál jóval fiatalabb Darvas Lili. Fedák azért vetette el magát kapcsolatuk végén Molnárral, hogy utána egy vagyon fejében elválhassanak – Sárközi ennek kapcsán elmesélte egyik legkedvesebb anekdotáját is, amikor New Yorkban egy Broadway-darabhoz „Sári Fedák-Molnár”-ként íratta ki a színésznő a nevét, mert arra jobban bejön a közönség. Állítólag Molnár bosszúból közzétett egy hirdetést, miszerint a „Sári Fedák-Molnárként fellépő színésznő nem az anyám”. Molnár hősnőinek ravasz összetettségéről, melyet minden bizonnyal feleségei ihlettek, Piros Ildikó mesélt az esten, hiszen a színésznő szinte valamennyi Molnár-szerepet eljátszotta már, és játssza ma is a színpadon. A történeteket a darabok – A testőr, Az ördög és Az üvegcipő – részletei színesítették.

Végezetül Molnár harmadik feleségéről, Darvas Liliről emlékeztek meg a vendégek: a Sárközi Mártával kezdetben nem túl jó viszonyt ápoló színésznő Amerikából hazalátogatva igazi barátságot alakított ki a szerkesztőnővel, akinél azután sokat lakott Balatonszepezden. A Szerelem című filmes Déry-adaptációban pedig máig felejthetetlen alakítást nyújtott.

 

Juhász Anna és kollégája, Bonta Gáspár az ünnepi tortával

Az est végén a szervezők a Hadik Irodalmi Szalon születésnapi tortájának elfogyasztására invitálták a közönséget.

 

 

Laik Eszter

A képekért Gordon Eszter fotósnak és Juhász Annának tartozunk köszönettel.

További fotók az eseményről a Hadik Szalon Facebook-oldalán.

 

Sárközi Mátyás legutóbbi írásai az Irodalmi Jelenen:

Apámat Zoltánnak hívták

A Londoni magyar értelmiség hajdanvolt klubjáról

A Kaláka Londonban

Olimpia is lesz, de London hőse Shakespeare

Mikes György 100

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.