​​​​​​​2010 őszén jött létre egy neves, budai történelmi kávéházban az egyszerűen Irodalmi Szalonnak nevezett műhely, ami az elmúlt bő egy évtizedben Budapesten az egyik leglátogatottabb költészeti és alkotói találkozóhelyévé vált, irodalomnépszerűsítő munkájáért öt éve Highlights of Hungary-díjban részesült, az alapító, Juhász Anna irodalmár pedig idén Prima-díjat kapott. Az Irodalmi Szalon mára több mint kávéházi estek sora – január óta határon túlra utazik az olvasásnépszerűsítő misszió: klasszikus témákat és kortárs szerzőket bemutató Szalon-estekkel Erdélyben, Székelyföldön és a Partiumban is találkozhattak a nézők.

Nem hétköznapi bemutatón vehettek részt a Farkas Wellmann Endre legújabb kötetének bemutatójára érkezők. A Petőfi Irodalmi Múzeum udvarában található Károlyi Étterem nagytermében szolgálták fel – ha nem is a szerzőt, de a könyv megjelenését ünneplő fogásokat. A szellemi örömöket Juhász Anna és a költő beszélgetése szolgáltatta.

Tíz éve újraéledt Budapest irodalmi életének egy meghitt műfaja: a már végképp letűntnek hitt szalonkultúra. A kezdetben a Hadik Kávéházban zajló esteket Juhász Anna álmodta meg, akinek volt miből merítenie: a Juhász család otthonát és az Új Írás szerkesztőségét egykor a legkiválóbb művészek jövésmenése töltötte meg élettel. Az Irodalmi Szalon immár fogalommá nőtte ki magát, s bár a tízéves gálaestet online kellett megtartani, a folytatás sok-sok jót ígér.

Már-már úgy tűnt, megmenekül a sorsa elől, amikor az váratlanul utánanyúlt, és a költőnek végül nem volt maradása itt, közöttünk. Borbély Szilárd alakját és műveit idézte fel a Hadik Irodalmi Szalonban Márton László és Mészáros Sándor, a szövegeket és a megzenésített verseket Bárdos Deák Ági és Darvas Kristóf szólaltatták meg.

Szabó Magda az az író, aki halála után több mint tíz évvel is képes meglepetést postázni olvasóinak, sőt, látni véltük, ahogy november huszadikán lekukkantott a felhők közül a Hadik Kávéházba, és elégedett mosollyal nyugtázta Jolsvai Júlia és Juhász Anna beszélgetését újonnan előkerült, eddig ismeretlen regényéről. – A Jaffa Kiadó sajtótájékoztatóján jártunk.

Hadik Szalont követően mára számos helyszínen zajlanak irodalmi-művészeti műsorai. Mivel többnyire Anna a kérdező, őt kevésbé halljuk arról, honnan jött, merre tart, és milyen volt egy költőóriás családjában felnőni. – Interjú Juhász Annával.

Idén augusztus 16-án lett volna 90 éves Juhász Ferenc. Emlékének egyik őrzője és szüntelen megidézője a költő kisebbik lánya, Juhász Anna, aki épp tíz évvel ezelőtt kezdett irodalmi rendezvényeket szervezni. A legrégebbi Hadik Szalont követően mára számos helyszínen zajlanak irodalmi-művészeti műsorai. Mivel többnyire Anna a kérdező, őt kevésbé halljuk arról, honnan jött, merre tart, és milyen volt egy költőóriás családjában felnőni. – Interjú Juhász Annával.

A Kieselbach Galériában június végén megnyílt Élő búcsú című Juhász Ferenc-kiállításhoz kapcsolódott a galéria irodalmi estje: a tavaly decemberben elhunyt költő verseit Galkó Balázs lenyűgöző előadásában hallgathattuk.

Juhász Ferenc-emléknappal ünnepelte a Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar költészet napját, József Attila születésnapját, ahol a rendhagyó irodalomóra, a képzőművészeti, irodalmi és zenés programok is helyet kaptak.

Zsúfolásig megtelt a Hadik Kávéház Juhász Ferenc emlékestjén, ahol a költő lánya, Juhász Anna egykori barátokat, tisztelőket szólaltatott meg: idézzék fel legkedvesebb emlékeiket a költőfejedelemről.

Rengeteg vendég szólalt meg a Hadik Irodalmi Szalon ötödik születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban: a pódiumon nemcsak az egykori beszélgetéseket elevenítették fel, de ki-ki szülőföldjének, szeretett környékének történeteit is megosztotta.

Kettős élményt nyújtott a Kieselbach Galéria Kép/Hang/Szó című rendezvénye: egy páratlan értékű magyar festészeti tárlaton Garaczi László, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina képekre komponált írásait hallgathattuk meg.

Simon Márton sajnálja, hogy nem lehet japán, a Bëlgára együtt ropja jobbos és balos, Fabricius Gábor pedig megírja a hiányzó regényt a kortárs irodalomból. – A Hadik Irodalmi Szalonon jártunk a Magyar Kultúra Napján.

A napokban elhunyt Hankiss Elemér 2014 novemberében a Centrál Kávéházban beszélgetett Jelenits Istvánnal. Akkor még nem tudtuk, hogy utolsó nyilvános szereplése lesz ez az esemény. A tudósítással rá emlékezünk.

A Centrál Kávéház ez év őszétől ismét az irodalom és a kultúra budapesti központjává kíván válni. Az irodalmi estek, koncertek sorában a megújult kávéház méltó helyet adott a Weöres Sándor eddig kiadatlan szerelmes verseit bemutató estnek, a Sebő Együttes közreműködésével.

Napjainkban a betérő külföldiek ámulva csodálják a New York aranyozott stukkóit, csavart márványoszlopait, freskóit és velencei csillárjait, de írót nem nagyon találnak a márványlapos asztaloknál, mert az árakat a turisták pénztárcájához szabták. – Sárközi Mátyás tárcája.

A Hadik Irodalmi Szalon harmadik születésnapi estje évfordulóhoz méltó vidámsággal telt: Sárközi Mátyás felmenőinek legendáit az író mellett Lator László és Piros Ildikó segítettek feleleveníteni. Anekdotázós élménybeszámoló, Gordon Eszter fotóival.