Zsarolók és zsugoriak

A Nyitott Műhelyben összegyűlt közönség összetételéből is jól látszott, hogy Kerékgyártó Istvánt immár színházi szerzőként is számon tartják – nemcsak „felfedezője”, Máté Gábor rendező-színész (aki az író műveit az esteken kívül a rádióban is olvasta már fel egy sorozatban) közreműködése okán, de az irodalmi élet szereplői mellett több színházi embert is láttunk a közönség soraiban. No meg Kerékgyártó barátságos kutyáját, aki jelenlétével egy kicsit szimbolizálta is a visszavonultságot, melyre az író célzott az est során.

A kötet a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg - Mészáros Sándor főszerkesztő és a szerző

A „négy fal közé vonulást”, mely egy nagyobb szabású munka megírását is jelenti, azért szerencsére nem kell szó szerint érteni, a kutyán kívül még igen sokan voltak kíváncsiak az új kötetre, bár Kerékgyártó szavaiból kiderült: kedélye nem lett jobb a Rükverc óta. Sőt, a Hurok még karcosabb, durvább hangvétellel szólal meg itt-ott. Pedig ez a világ ellentéte a hajléktalan-történetnek – pénzemberekről, politikusokról és befolyásos üzletemberekről szól, a szájukból mégsem finomkodó szavak dőlnek. „Az életem során forogtam már az üzleti szférában, a tudományban és a politikában is – mondta Kerékgyártó Mészáros Sándor kérdésére, honnan e nyersesség. – Nagyon sokat beszélgettem alacsony és magas státuszú emberekkel egyaránt, és azt tapasztaltam, hogy az egyszerű primitívség, a durvaság ugyanúgy megvan minden rétegben. Sokkal kisebb a különbség a beszédmódok között, mind gondolnánk, ráadásul soha nem volt ilyen egynemű a társadalom e tekintetben, mint manapság” – adott hangot az író véleményének.

Kerékgyártó István szomorú szemű, ám annál barátságosabb kutyája

Hogy ez miként működik egy életszagú dialógusban, meg is hallgathattuk egy részlet erejéig Máté Gábor felolvasásában. Egy üzetláncvezető és egy igazgató társalgásának lehettünk fültanúi – ha társalgásnak lehet nevezni az alantas zsarolási játszmát, amelyben rafináltan körbetáncolja egymást a két gazdag csaló. A mű szerkezetének „ősmintája” egyébként Arthur Schnitzler Körtánca, melyet később Kornis Mihály parafrazált Körmagyar című drámájában – így lett Kerékgyártónál az alcím „Pénzmagyar”.

Máté Gábor olvasott fel

Mészáros Sándor szerint a regény legfőbb erénye, hogy jól bánik a „hideg nézőponttal” – nem ítélkezik, és nem velejéig gonosz embereket pellengérez ki, hanem olyan hétköznapi figurákat, akik belecsöppennek a lehető legrosszabb szituációba, amelyben a legrosszabb arcukat mutatják meg. Kerékgyártó saját bevallása szerint komoly paradigmaváltás volt ez neki, aki Hrabal csetlő-botló kisember hőseit kedveli leginkább (és maga is ilyen karaktereket formált első műveiben), de „a mai kisemberek egyre kevésbé szerethetők”. Az író úgy látja, hiába tartozik végre Magyarország a világ boldogabb feléhez, az emberi kapcsolatokban ez egyáltalán nem mutatkozik meg. Mészáros szerint a műben ez „hálistennek” nem az ideologizálás, példázatos okoskodás szintjén jelenik meg („ezért nem szeretem a Vagyonregényt” – utalt a főszerkesztő Kerékgyártó egy korábbi művére). Nem az a lényeg, hogy az író mit gondol, vagy miről filozofál – folytatta Mészáros, derültséget keltve megjegyezésével, hogy „Tolsztoj is sok marhaságot gondolt a világról” –, hanem az, hogyan beszéli el a művében, és ezt Kerékgyártó tökéletesen valósította meg.

Nem az a fontos, mit gondol az író, hanem az, hogyan írja meg

Az író is hangsúlyozta, hogy a mű azt a folyamatot ragadja meg, amikor bizonyos társadalmi folyamatok a legrosszabbat hozzák elő az emberekből. Ez van ma – summázhatjuk Kerékgyártó véleményét a közállapotokról, azt azonban hangsúlyozta, hogy a Hurok nem politizál. Noha egyik főhőse miniszter, a történet szempontjából irreleváns, melyik oldalon áll. Hogy ezzel szemben milyen ma a közgondolkodás, jól lefesti az író személyes kis tapasztalata: ha „jobbos” ismerőse olvasta el a kéziratot, rögtön rávágta, hogy tipikus balos mocsok ez a miniszter, ha pedig a másik oldal híve, akkor tipikus jobbos disznónak tartotta. „Ma politikai hitek vannak – mondta az író –, és mindkét hívő tábornak a szembenálló fél a sátán.”

Mindenki a maga olvasata szerint kódolta a főhőst

Mivel a regényben a pénz körül forog minden emberi viszony, Mészáros kitért a kortárs irodalomból eddig hiányzó, vagy szemérmesen megkerült toposz felbukkanására mint új lehetőségre. Kerékgyártót a pénz mint viselkedésalakító tényező foglalkoztatta. A második világháborúig apáról fiúra szállt a hagyománya, hogyan kell bánni a pénzzel – magyarázta az író. Aztán több évtizedre mindenki és minden egyforma lett: a fizetésekben alig voltak különbségek, választék sem volt, ugyanazt vehette mindenki. A rendszerváltás után váratlanul tőkéssé előlépő emberek maguk sem tudtak mit kezdeni ezzel a szereppel, nem tudták, hogyan kell viselkedni. A környezetük pedig nem tudta, hogyan viszonyuljon a helyzethez. Nem volt minta, nem volt hagyománya a gazdagságnak – ilyen szervetlenül sehol nem történt vagyonosodási folyamat, mint Magyarországon, hacsak Oroszországban nem – jegyezte meg az író.

Kutyákból nem volt hiány az esten - ő itt a Nyitott Műhely állandó vendége

Mészáros ezt azzal erősítette meg: a rendszerváltás is megfeledkezett idealizmusában a tőkés rétegről – ez nem volt a fejünkben, vagy ha igen, legfeljebb annak a hagyománya, hogy a tőkéseket gyűlölni kell. Máté Gábor hozzátette: Magyarországon mintha az irigységnek, a meggazdagodással való hencegésnek és a másik fizetése firtatásának is hagyománya lenne. A Hurok tehát ennek a világnak (az árnyoldalának) a működésébe enged bepillantást. Voyeur-könyv, mondja róla a szerző, akit mindig is foglalkoztatott, hogy egy irodalmi mű segítségével „bekukucskáljunk különféle dobozokba, szobákba”, azokban a pillanatokban, amelyeknek a folyományairól már csak a hírekben olvashatunk –például a hírhedté lett Nokiás-dobozos ügyekhez hasonló formában. Az elbeszélt történetek egyébként fiktívek, nincs bennük semmilyen kódolás vagy konkrét párhuzamosság a jelennel – mondta el Kerékgyártó Mészáros kérdésére. Egyetlen történet is legalább ötféle átélt tapasztalatból tevődik össze, tehát nem kulcsregény.

S hogy mi az a nagyobb szabású mű, amelyen az író jelenleg dolgozik – nos, erről csak annyit árult el Kerékgyártó, a hetvenes évektől napjainkig ívelő történet lesz, mely két-három barát útját mutatja majd be.

Szöveg és fotók: Laik Eszter