„Megdöbbentő élmény volt, mennyire új, a korábbinál komplexebb olvasatot kínált az M. L., a gyilkos ebben a vesztegzáras, láthatatlan vírusoktól fenyegetett időszakunkban. Meglepett a motívumok örökérvényűsége, hogy milyen időszerűen reflektál a kötet a most megélt bezártságra és összezártságra, a tehetetlenségre, a kiszolgáltatottságra.” – Abafáy-Deák Csillag írása Márton László kötetéről.

„Márton László ahhoz hasonló eljárással formálja meg a lapokon anyagát, amikor a fotográfus több rétegben fényképezi egymásra az elé táruló látványvilágokat, némelyik réteget haloványabban, a másikat finom torzulásokkal, itt kevesebb, ott több fénnyel, s az így születő műalkotás kiad egy csakis a szemünk előtt leképződő, saját valóságot.” – Laik Eszter kritikája.

A karcsú, szép külsejű verseskönyv címe az élethez ragaszkodó, nosztalgiába hajló, humanista gyökerű szeretet kifejezése. Megfelelője a híres goethei mondásnak: „Nápolyt látni és meghalni.” Gergely Ágnes az ige kimondása nélkül is („még egyszer Firenzébe”) kifejezi az érzelem irányultságát, az európai kultúra egyik fellegvára utáni vágyát.

„A kötet gerince egy iszonyatos karriertörténet, tündöklés és bukás, mindez a horror, a kegyetlenség és a durva szex bizarr keverékével. A szerző szerény eszközökkel dolgozik, már-már naplószerű szerkezettel, tárgyilagos, egységes stílusban, ezzel is tovább fokozva a monolitikus drámát.” – Rimóczi László kritikája.

Az Írók Boltjában mutatták be Böszörményi Zoltán új verseskötetét, és az esten nemcsak egy kis híján végzetes repülőút élménye elevenedett meg, de a remény és az emlékezés természetéről is szó esett a magyar költészeti hagyomány vonatkozásában. A költővel Varga Melinda és Mészáros Sándor beszélgetett.

Pörögnek a véletlen motollái,
fenn, a csomagtérben a pillanat lila-zöld
hátizsákja lapul. Csak működésbe kell hozni
a visszaszámláló vörös kijelzőjét,
a sors ezüstkerekeit, a látható láthatatlant,
a villanást.

A Sem a férfiban, sem a tájban már a borítójával felhívja magára a figyelmet: az egyszerre gyermeki és naiv, másfelől mélyen felnőtt és metaforikus ábrázolás mögött emocionális, ám nagyon is tudatos költő versei „rejtőznek”. Varga Melindával Böszörményi Zoltán, Mészáros Sándor, és Vörös István beszélgettek az Írók Boltjában.

Bensőbb lebegéssel, örök jelenben
élni a tágasabb létet

A nagyváradi Törzsasztal legutóbbi vendége Zoltán Gábor volt, akit a beszélgetések állandó házigazdája, Kőrössi P. József kérdezett az elmúlt évben megjelent, Orgia című kötetéről.

A vágyakat szitálni tanulom,
feldolgozni, mint az állatok testét.
Hadd játsszanak vele gyerekek a gangon,
a rothadó húsnak később lesz szaga.

Mahler zenéjéről, a Tisza hangjairól, Dezsőről, a félvér tacskóról, valamint Hamvas Béla hazai és külföldi recepciójáról is szó volt Orcsik Roland kolozsvári irodalmi estjén.

„Engem nem a testi szenvedés vonz, sokkal inkább a pszichoszomatikus folyamatok, a fizikai és pszichés zavarok működése, illetve ami addig elvezet, de még ettől is jobban foglalkoztat, ami mindezeken túl van, a metafizika” – Áfra Jánossal a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjról, a kortárs magyar irodalom népszerűsítéséről, vers és képzőművészet, a Glaukóma és a Két akarat viszonyáról beszélgettünk.

Fenyvesi Orsolya verseinek különleges atmoszférája, erős képi világa könnyen lázba hozza az olvasót. A Kalligram Kiadónál megjelent Ostrom című kötetéről, a mesék erejéről és a műfordításról kérdezte őt Ayhan Gökhan.

Az Írók Boltjában mutatta be a Kalligram Kiadó Böszörményi Zoltán új verseskötetét, a Lábatlan időt. A szerzővel Mészáros Sándor, Hudy Árpád és Orbán János Dénes beszélgetett a versírás természetéről, újrakezdésről, alkotói színterekről és elődökről.

Bár a nőnap alkalmából ülte körül az Írók Boltja pódiumasztalát négy nő – Csobánka Zsuzsa, Péntek Orsolya, Szilágyi Zsófia, Tompa Andrea –, és kérdezgette őket egy férfi, azaz Mészáros Sándor, a diskurzus egyáltalán nem „női” problémákat járt körül.

Az írók Boltjában Mészáros Sándor beszélgetett Márton Lászlóval, a Hömpölyzugi Köztársaságot megálmodó és papírra vető íróval.

Különös utat járt be Bóna László, a Kalligram Kiadó szerzője új kötetében: „Hongkong, Nagyvárad, London, Korond, Székelyudvarhely, Makaó, Torinó és Tai O” – írja a fülszöveg, ám az igazi felfedezések magában az író-utazóban zajlottak. Az Írók Boltjában beszélgetett a szerzővel Mészáros Sándor.

Miután megismerte Petri gondolatait a szerelmi költészet nehézségeiről, úgy érezte, a kétezres években már egyáltalán nem érdemes ilyen témájú verseket írni. Aztán mégis visszatalált hozzájuk. A Nyitott Műhelyben Mészáros Sándor és Tarján Tamás jó hangulatú esten mutatta be Bajtai András harmadik, Kerekebb napok című kötetét.

A Hurok voyeur-regény: azokba a szobákba enged belesni, ahol megköttetnek a korrupt üzletek, elhangoznak a zsarolások, leosztják a lapokat. Kerékgyártó István új regényéről Mészáros Sándorral beszélgetett.

Kosztolányi-képünket évtizedek óta befolyásoló elírásokat, félreolvasásokat is tisztáz a kritikai kiadássorozat levelezés-kötetének első része. A monumentális levelezés első szakaszából született könyvet a kutatócsoport néhány tagja mutatta be az Írók Boltjában, hatalmas érdeklődés mellett.