Janus Pannonius Költészeti Nagydíj Charles Bernsteinnek és Giuseppe Conténak

A Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza által 2012-ben alapított, 50 ezer euróval, oklevéllel és egy Janus Pannonius-szoborral járó Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat idén Charles Bernstein amerikai és Giuseppe Conte olasz költő kapta.

A díjat – melynek ünnepélyes átadására Pécsett került sor augusztus 29-én – Charles Bernstein a figyelmet rejtett ellentmondásokra felhívó, megindító, a költészetről és a világról való másként gondolkodásra indító, míg Giuseppe Conte a létezés és a természet eredeti forrásának megtalálását, a mindennapos megújulásra ösztönző költeményeivel érdemelte ki.
Bollobás Enikő irodalomtörténész Charles Bernstein laudációjában elmondta: a díjazott költészete figyelemköltészet, a nyelvre figyelés költészete. Bernstein a nyelvről radikálisan gondolkodó filozófusok és költőelődök által kijelölt szellemi erőtérben alkot négy évtizede, amely alatt több mint negyven verses és esszékötete jelent meg.
„Meggyőződése, hogy a nyelv nem az önkifejezés és a kommunikáció átlátszó médiuma, s a világgal való foglalatosságunk mindenekfölött a nyelvvel való foglalatosságot jelenti” – közölte. Hozzátette, Bernstein költészetében a nyelv anyagként van jelen, érzékeinkkel fogadjuk be, a szavakat látjuk, halljuk, tapintjuk.
Bollobás Enikő szerint Bernstein igazi művészi provokatőr, aki derűs eltökéltséggel írja újító-kísérletező verseit. Számára az újítás esztétikai szükséglet, a hagyományra adott válasz,  a hagyomány pedig az újítások lenyomata.
„Versei váratlanok, radikálisak, provokatívak, összetettek, virtuózak és maiak, némelyek mulattatók, életünk rejtett ellentmondásaira hívják fel a figyelmet, mások megindítóak, legmélyebb emberei lényünkig hatolnak” – fogalmazott.
Az irodalomtörténész kitért rá: Bernstein megmutatta olvasóinak, hogy helyezzék az újítást mindenek fölé, fogadják el a rendetlenséget, akár a káoszt is, és áldják a legsötétebb perceiket.
Tomaso Kemény költő Giuseppe Conte méltatásában kiemelte, az alkotó költészete valamennyi nép mítoszi energiájából táplálkozik, olyan energiákból, amelyek hozzájárulnak, hogy mindannyian testvéreknek érezzük egymást, és amelyeket az átalakulás csodálatos játékának vet alá, miközben egyéni és kortársi hangja megőrzi a múlt értékeit, egy felfedezésre váró jövő tereibe vetíti azokat.
Giuseppe Conte költészete magában foglalja, egyúttal meg is haladja az etnocentrikus gondolkodást, amely szinte kizárólag a honszeretethez köti magát, s eljut a mitocentrikus gondolkodás megalapozásához, s ez a nemzetközi mitomodernista mozgalom egyik alapítójává emeli – fűzte hozzá.

Tomaso Kemény szavai szerint Giuseppe Conte munkássága az ismeretlennek szóló kihívást jelent, vég nélküli kaland értelmét hordozza, s szótagonként, szavanként fedi fel a természet és az univerzum létének, változásának szükségképpen bevégzetlen látomását.
„A Nietzschére hajazó örök visszatérés Conte korszerű költői hangjában születik újjá, amely hang egyúttal paradox módon a múlt szellemi kalandjait is megőrzi, és ezeket a jövő felé nyúló formavilágba rendezi” – mondta.
Megjegyezte: Conte költészete öröm és fájdalom, látomásos optimizmus és elkeseredés között hullámzik. A versei elbűvölnek, képesek az olvasó lelkén változtatni, folyamatosan lázad a gazdasági racionalitás és a világot leromboló nihilista materializmus ellen.
Charles Bernstein a díj átvételét követően azt hangsúlyozta, hogy a költészet komoly művészet, „hosszú kifutása van”, amit Janus Pannonius több mint fél évezrede tartó tisztelete is bizonyít.
Giuseppe Conte arról szólt, hogy a reneszánszt Magyarországon reprezentáló Janus Pannonius rendkívül fontos a magyar, az olasz kultúra számára és a magyar–olasz kapcsolatokban is.
Az alkotó annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy Európának szüksége van a költészetre, mert olyan régi, a mindennapi életben fontos alapértékeket képvisel, mint a szépség, az újító szellem, a reménység és a jövőbe vetett hit.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere az eseményen reményét fejezte ki, hogy a költészeti díjnak is köszönhetően ismertebbé válhat a városhoz kötődő Janus Pannonius életműve, a vers, mint műfaj visszakapja régi fényét, s többen olvasnak majd költeményeket.
Szőcs Géza elmondta, hogy a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj révén Pécs és az elismerés átadásának helyszíne, a dóm mögötti várfalsétány kultikus hellyé vált irodalmi körökben.
A Janus Pannonius Műfordítói Díjakat szombat este Budapesten adták át, ebből az alkalomból Charles Bernstein és Giuseppe Conte maga is felolvasott verseiből.

Giuseppe Conte

Giuseppe Conte (1945, Imperia, Olaszország), költő, regény-és színműíró, kritikus, irodalomtörténész és műfordító. A milánói egyetemen irodalmat tanult, 1968-ban kapta meg diplomáját. Conte a Guanda kiadó költészeti szerkesztője, emellett pedig az olasz televízió számára sikeres költészeti műsort készített és vezetett. Költeményei a mitológia és a természet témakörét ölelik fel, mint a Montale díjjal jutalmazott La Stagione (Évaszakok, 1988) című könyve, illetve Ferite e rifioriture (Sebek és Újravirágzások, 2006) című munkája, melyért Viareggio díjjal tüntették ki. Conte költészete túlmutat a kortárs minimalizmuson, költeményeit az ősi civilizációk mágikus, kozmikus ereje hatja át. Regényei közül az Il Terzo Ufficiale (A harmadik tiszt, 2002) című könyvét Hemingway díjjal jutalmazták. Blake, Shelley, Whitman és D.H.Lawrence műveit fordította olasz nyelvre, melyek La lyrica d’Occidente (A Nyugati lírikus költészet) és a La Poesia del mondo (A világ költészete) című nagyszabású antológiáiban jelentek meg.

Charles Bernstein

Charles Bernstein (1950, New York), költő, esszéíró, irodalomtörténész, fordító és szerkesztő, tanulmányait a Harvard Egyetemen végezte. Tanított a Buffalo Egyetemen, ahol Robert Creeley-vel költészeti programot (Poetics Program) hozott létre, majd ugyanitt Loss Glazierrel megalapították az elektronikus költészeti központot (Electronic Poetry Center). Al Filreis-szel társalapítója és társszerkesztője lett a Pennsylvania Egyetem PENNSound nevű költészeti hanggyűjteményének. A L=A=N=G=U=A=G=E költők elismert képviselőjeként 2006-ban az Amerikai Művészeti Tudományos Akadémia tagjává választották. Újító-kísérletező költészetében többek közt a politika, a kultúra, a reklám és az irodalomelmélet nyelvi eszközeit vegyíti. Költői hangja – mely egyszerre komoly, megragadó és elkötelezett, ugyanakkor játékos, könnyed és humoros – az utóbbi időben elégikus és lírai felhangokkal gazdagodott. Az elmúlt harminc év válogatott versei All the Whiskey in Heaven címmel 2010-ben, válogatott esszéi pedig Attack of the Difficult Poems: Essays and Inventions címmel 2011-ben jelentek meg.

Janus Pannonius Költészeti Nagydíj – a jelöltek 2015-ben