Kobold-utazások – Payer Imre versei
Vincent van Gogh (1853–1890) festménye
Kobold-utazások
Payer Imre versei
KOBOLD-UTAZÁSOK
- göröngy -
gyűrt göröngyök
félelmesen szeles
robosztus barnán
elhagyott szántón
vastag levegőben
hideg esőben
tónyi tócsák
várnak, ha alázuhansz
innen fel nem állsz
zöld dombgúla mentén
szürkeszéles ég alatt
szétoszolsz göröngybe
- jégvilág -
űrezüstök csörömpölnek
jégcsaptőrök huzalon
mozdulatok szétoldódnak
látást a köd elnyeli
vonalon túl kísértettáj
zsibbatagos jégzónán
csúszkálsz túlvilágon
- légszomjas tölcsér -
mintha légszomjas
tölcsérbe préselődne
árnyékos falak mögül
felpattan a Nap!
ÁRNYÉK-DÁMA
Árnyék-dáma mulat,
sebesen surranva nyomja
a kilincset... De mit mutat
– megáll a szívverés! –
a szobában a lámpafénynyi rés?
A sunyi nyílás ezt láttatja:
aggastyán fej, ifjú tekintet,
vad-rettegéssel szól a hang:
ez vagyok igazán – meglékelt harang.
Nem ez vagy igazán! – sikít a dáma, mint a huzat,
a koszlott folyosót végigrohanja,
liftzúgás, kattogás adja:
lebeg roncsoltan tükrös árnyalak,
idő nélküli térben lépcsők és falak
SZERELEM-GIGABYTE
Maszáj harcos, Béla a nyóckerből
pattan a motorra, mint ódon motolla
pörög tép és zúdul –
motorra pattanva, mintha oroszlánra,
piros tollas lándzsa képzeletkezében,
a reálban pizza, robog már ezerrel
várják őt tüzesen újpesti bérházban
Rakonczay Lotte Eufrozina,
szól ott a computer, L. Eufrozina
dekódol egy titkos szerelmi vallomást,
üzenet a gépből cseng a csengő, maszáj
pizzafutár ott áll a küszöbön,
talpig gigabyte-ban –