Lapajánló – Kortárs, Palócföld, Bárkaonline
Lapajánló – Kortárs, Palócföld, Bárkaonline
Két nyomtatott és egy online folyóirat kínálatát szemléztük a novemberi és decemberi felhozatalból – gyerekrovattól a képzőművészetig, interjútól kritikáig.
A Palócföld folyóirat megújulását immár állandó munkatársa, Szávai Attila harangozta be éppen az Irodalmi Jelenben egy interjúban. A koncepción érződik a Szávai által is hangsúlyozott regionális jelleg, ami korántsem provincialitás, sőt. Két rovatuk is, a Néprajz és a Helytörténet is közöl Palócföld-vonatkozású tanulmányokat, ezek közül az egyik legizgalmasabb Zach Smith Palócföldről Kanadába című esszéje, amely a szerző családja magyar ágának kivándorlását mutatja be, gazdag jegyzetanyaggal. A Képzőművészet rovat a ceredi művésztelepre kalauzol el. A folyóirat szépirodalmi anyagából a költészeti rovatot Turczi István Úgy írj, ahogy mások imádkoznak című verse nyitja, kimagaslóak Papp-Für János, Laboda Róbert és Dukay Nagy Ádám költeményei, de a friss Irodalmi Jelen-díjas Szokolay Zoltán Leteszi a tollat című verse is itt olvasható. A főszerkesztő Gréczi-Zsoldos Enikő Németh Péter Mikola 77 + 33 magyar haiku… és… című avantgárd verseskötetéről írt kritikát – igazi elmélyedés a japán haikuk titkaiban. Szávai Attila örkényi humort idéző, A kék toll című drámájának folytatása is olvasható a lapszámban.
*
A Kortárs novemberi számát Zalán Tibot Találkozás Ithakában című verse nyitja. Az ’56-os évforduló emlékezéseihez kapcsolódik Szigethy Gábor naplója, amely a novemberi események hátterét tárja fel ritkán vagy sehol nem olvasható adalékokkal, például ahogy Kádár 1956. november 22-én elmélyülten magyarázza a román pártfőnöknek, mi is történt valójában októberben Budapesten. Csabai László Hívás című novellája is a sötét korszakba repít vissza, egy Nyárliget nevű helységbe, ahol kicsinyes, groteszk, mégis drámai viták mozgatják az életet. Géczi János Pimpernel és társai című esszéjében megcsillannak Géczi hamisíthatatlan botanikai sziporkái, például megtudjuk, hogy Orczy Emma Vörös Pimpernel című regényének hőse egy gyomocskáról kapta a nevét. Horváth Csaba az elveszett nosztalgia illúzióját kutatja Bereményi Géza műveiben, feltárva például az irodalmat csak életpótléknak használó írástudó szereplők motivációt, Szalagyi Csilla Szabó T. Anna Senki madara című kötetének verseit elemzi.
*
A Bárkaonline friss anyagai közül a Lanczkor Gáborral készített interjúban a szerző többek között arról van, mi is az az irányváltás, amely Apás szülés című kötetében kitapintható az előző regényhez illetve verseskötethez képest. „Természetesen itt sem direktben írtam meg kamaszkori lángolásaimat” – mondja Lanczkor, akinek műveiben mindig ott bujkál a személyes szál, de ezúttal talán a legtöbb szubjektív tapasztalatot építette bele a műbe szülővárosa, Szombathely révén, ahol elmondása szerint egész másként tapasztalták meg a rendszerváltást, mint a keleti végeken.
Pollágh Péter Öt és hat arcom van című verséből egy pszichiátriai beteg bezártságának megrázó élménye gomolyog elő, sorai minden érzékre egyszerre hatnak: „Elharapták a tejtáblákat, édes, / vérét vették az üvegnek. /Kiürítették. Üres üvegség.”
A Bárkaonline egyedüliként és egyben szó szerint üde (tarka, ötletes, vidám, ámde mondanivalóval telített) színfoltként külön rovatot tart fenn a gyermekirodalomnak, aminek már az alrovatcímei is pirospontot érnek – a kritikák például a „Füttyögés és nahátozás” címszó alatt sorakoznak. Itt most Lovász Andrea kritikáját emeljük Molnár Krisztina Rita Térforgó – A víz ösvénye című kisregényéről, egy egészen költői, mondhatni filozofikus műről, amely olyan létkérdéseket vet fel a víz szimbóluma által, mint a szülő-gyermek kapcsolat, a gyógyulás, a gyász és az újrakezdés nehézségei. „…Tamás (a tízéves kisfiú) és Eszter (az anyukája) mellett a lillafüredi vakáció több résztvevője is szót kap, köztük két különös beszélgető, Herman Ottó és József Attila szobra. Ők sok-sok éve »élnek« ugyanott, ám csak most, ebben a történetben találkoznak és barátkoznak össze” – írja Lovász Andrea a kötetről, amelynek illusztrációi – Simonyi Cecília grafikái – József Attila-verssorokat rejtenek.
Laik Eszter
