Relax – Horváth Benji verse

RELAX

HORVÁTH BENJI VERSE

Már nem nagyon beszélsz a sötétről, ha kérdik.
Igyekszel elfogadni minden folytatást,
ha bárki erre jár, te nem fordítasz vissza senkit,
csak mész egy szó, a jelzések után.

Valakit vársz, aztán jön valaki más.
És nem tarthatod meg egyiket se.

Hallgatod hát, ahogy Thelonious Monk,
a szólópilóta magyarázatait kopogja

elnyugvó testek rezgéseire. Szentendre.
Gellérthegy. Alattatok szavanna.

Persze, játszol, de nem tervezel semmit,
ami, ha elsőre nem, eljön második este,
eljön a fürdés, eljön a tépés, a kérdés,
hogy ki mit néz, és ha bólint, akkor mire,

találkozások, üres tér, Monkot felváltja Chopin,
eszedbe jut egy...  Így nézel félre majd a HÉV-en.

Aztán vissza, mert úgyis megfordulnak mindenek,
de ez nem a te hibád. Te csak izgulsz,

hogy röpködésed célba érjen.
Aztán vasárnap üzen a kékhajú: relax.

És a Margithídnál megérzed a téli holdat,
amíg fejedben üti a zongorát Thelonious Monk,
pilótád. Nem találsz benne hibát,
ahogy dúdolva újra repülőre szállsz.