Arany János és a krakkói Hermina

A Napút folyóirat Arany Jánosnak szentelte friss számát, és a zenei-színházi produkciók, valamint a folyóirat pályázatának díjátadója mellett estjükön többek között Jerzy Snopek lengyel nagykövet is előadást tartott Arany János lengyelországi emlékezetéről.

A különleges üvegablakokkal díszített Nádor-teremben került sor a Napút folyóirat idei hatodik számának bemutatójára. A kamarahangversenyeknek sokszor helyet adó Ajtósi Dürer sori szalon a felolvasások mellett előadásokra is kiválóan alkalmas, így az irodalmi estet egy színházi élménnyel is gazdagították a szerkesztők. Az aktuális lapszámot Arany Jánosnak szentelték, melyben tanulmányok, hommàge-ok, irodalomtörténeti írások és a képzőművészet is helyet kapott, illetve külön blokk foglalkozik Arany János műveinek zenei vonatkozásaival, ahol többek között Windhager Ákos a Toldi szerelmének operaváltozatáról, Csörsz Rumen István a költő népdalfeldolgozásairól szóló írásait találjuk.

Arany-évforduló van, s hogy mennyire irodalmunk nagy alakja ő, több erre vonatkozó, szállóigévé lett idézet merült fel az est során. Ezek közül a megjelenteket köszöntő, s az estet moderáló Szondi György főszerkesztő egy Szepesi Attila-szövegben található mondatot választott mottóul: „Arany János az Atya”. Ez olvasható a címlapon, a teljes idézet a hátlapon. Bizonyítandó a nagyságot, a szerkesztők tavasszal pályázatot írtak ki három kategóriában: parafrázis, tisztelgés, elemzés Arany János alakjára, költészetére vonatkozóan, s ezen az estén a nyerteseket is megismerhettük.

 Druzsin Ferenc, Jerzy Snopek, Szondi György

Két vendég előadását hallhatták az érdeklődők: Jerzy Snopek irodalomtörténész, fordító, Lengyelország jelenlegi nagykövete a folyóirat Fénykör rovatában megjelent rövid írásában jelzi, hogy szeretné lengyelre fordítani a Toldit. A Napút felkérése egy kitekintésre szólt, melynek témája Arany János fogadtatása a lengyel irodalomban, de a leadási határidőig a szerző még nem tudott elkészülni vele, így az est keretében hallhattunk friss kutatásairól. A magyarul kiválóan beszélő lengyel tudós mindjárt a mottóhoz talált hozzáfűznivalót: Pilinszkynél is megtaláljuk Arany János atyának nevezését. Arany János lengyel recepciójáról megtudhattuk, hogy első fordítói azok a lengyel légionáriusok voltak, akik részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban, s Petőfi- és Vörösmarty-verseket is tolmácsoltak honukban. Már 1860-ban a legnagyobb lengyel enciklopédia hosszú szócikket szentelt Aranynak, s még a 19. században Severina Duchinska, akit Petőfi első lengyel fordítójaként ismerünk, a Toldiból is átültetett részleteket. A 20. században 1975-ben jelent meg a magyar költészetnek egy olyan átfogó lengyel nyelvű antológiája, melyben bőségesen szerepel Arany János, a Toldi ezidáig legjelentősebb fordítója pedig Tadeusz Nowak. Maga Arany János egy elbeszélésében, mely 1876-ban az Életképekben jelent meg, egy krakkói történetet dolgoz fel, főhősnője és az elbeszélés címe Hermina (akárcsak az est helyszínéhez közel eső utca elnevezése). Arany Jánoshoz meg kell érni, fogalmazta meg Jerzy Snopek, aki korábban Petőfi rajongója volt, és úgy érzi, Lengyelország adósa Arany Jánosnak.

 Jerzy Snopek

Druzsin Ferenc irodalomtörténésznek várhatóan még az idén tanulmánykötete jelenik meg Arany Jánosról; ezen az estén A nagyidai cigányok című komikus eposz elemzését osztotta meg a hallgatósággal. A nép nevetése világnyelv, s ha van is különbség az egyes népek között, közös nevezőre hozható, közös kincsünk – vallja a kutató. Előadásának befejeztével Komáromi Gabriella irodalomtörténész laudációja hangzott el, majd átadták az idei Napút-díjat, Tóth Sándor éremművész alkotását és a Mészáros Róza népművész által készített díszoklevelet – Druzsin Ferencnek, akinek mindez meglepetés volt, csak a helyszínen értesült az elismerésről. A díjazott örömmel fejezte ki köszönetét a Napútnak, ahol a kezdetektől fogadták és közölték írásait.

Az irodalomtörténeti előadások után az Arany-pályázat díjazottjai közül megismerhettünk több szerzőt és művét is. Füleki Gábor: Hallgatni Arany(t), (tisztelgés kategória II. díj), Mohai Szilvia: Egy este Kovácséknál (parafrázis kategória I. díj), Gál János: Egy olvasó levele Arany Jánoshoz, Horváth Ferenc: Hommage (tisztelgés kategória III. díj), Szűcs-Németh Erzsébet: Az ihlet perce (elemzés I. díj) című írásaiból Varga Tamás színművész olvasott fel.

 Varga Tamás és Füleki Gábor díjazott

Különleges volt a záróesemény: Hűvösvölgyi Ildikó előadásában Elek Szilvia zongorakíséretével hallgathattuk meg az Ágnes asszony és a Zách Klára című balladákat, előbbi zenei aláfestését Kutass (Kutnyánszky) Jenő, utóbbit Lányi Ernő zeneszerző  jegyzi 1896-ból, illetve 1903-ból. A szuggesztíven átélt és tolmácsolt darabok a színésznő „Arany asszonyok” című pódiumelőadásának részlete, melynek premierjét novemberben láthatja-hallhatja majd a közönség. A puritán és szemérmes Arany Jánosról nem gondolnánk, hogy milyen jó ismerője a női léleknek – vezette fel az előadást a színésznő.

 Hűvölsvölgyi Ildikó és Elek Szilvia

Az Arany Jánost idéző, születésének 200. évfordulóját ünneplő, örvendetesen sok és színvonalas esemény sorában méltó helyet foglalt el a Napút pályázata, nem kevésbé friss lapszámuk és a szívderítő rendezvény.

Szöveg és fotók: Csanda Mária