Univerzum gombostűnyi pontban
Phobosz
Ami marad: légszomj
Dörrennek a becsapott ajtók.
A házfalak csendszövetében szirénáid
hasítják ketté a rostokat.
A párnából kiszálló tollpihék
megadják magukat a hirtelen huzatnak.
Most már senki sem ártatlan.
Mértan
Pontként fedeztelek fel a bizonytalan síkban,
majd egyenetlen sorokban egyenesnek tűntél, később
görbülete lettél a hosszú mondatoknak,
bőrünk közé parabolát húztál.
Rövidülő éveim köreit
(kerületük most nagyjából hat hónap)
eltolva függvényt rajzoltál gondolataim közé.
Ma már stabil síkom félegyenesének látlak,
kezdeted nem ismerem, végpontod belátom,
folytatásod túlcsúszik a papírról.
Univerzum gombostűnyi pontban
Srácok térdig a vízben, próbálnak
messzebbre dobni, mint a tenger ér.
Kavicsok csobbannak, szavak dördülnek.
Puskaporuk kénes füstje hamar elül,
csak a nevetést hallani idővel.
Nincs félelem, nincs kudarc, nincs idő,
csak az esélyek latolgatása.
Ha tehetnék, a büfében biztosan
gravitációtól mentesen kérnék a világot,
ha már a zéró kóla elfogyott.
Én is mentesen kérném az életem most,
hogy tisztán lássam magam az elsózott
hullámokban, megtudva végre,
mit akartam pontosan, mikor régen
ugyanígy térdig a vízben a kékek határára
képzeltelek, várva, hogy elérjek hozzád
kavicsokkal, hullámokkal, koncentrikus körökkel,
belesűrítve az Univerzumot egyetlen
gombostűnyi pontba.
Drávucz Zsolt 1997-ben született Szolnokon. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban folytatta. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának hallgatója. Általános iskolai tanulmányai felső tagozatában kezdett alkotni, és az alkotókedv – túlélve a tinédzserkor lázadásokkal teli éveit – a mai napig sem hagyott alább. Az irodalomhoz, ezzel együtt a művészethez való viszonyulását Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, Csorba Győző, valamint megannyi modern vagy kortárs költő és zenész alakította. A versek mellett aktívan foglalkozik zenével is.
