Ugrás a tartalomra

 

Téreyetlenül hirtelen

A szék karján otthagyott zakóm zsebeibe
belegyömöszöltem minden alanyt és állítmányt.
Kérdezhetitek, miért távoztam köszönés
nélkül, de a miérteknek néha elmúlásszaguk van,
és kiszámíthatatlanul logikátlan az egész.
Az ember reggeli ébredéskor még hisz a fényben,
aztán túlfut a jelenén, nincs idő, mondjuk, meghalni sem.
Aztán mégis úgy alakultak a dolgok, hogy én itt lettem,
ahonnét nincs tovább… let it be! ám „legyen!”
ti meg ott maradtatok téreyetlenül hirtelen.

Térey János
(1970–2019)

Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.