Ugrás a tartalomra

Jelige: Parlagi − Sz. J kisasszonynak ajándékul; Otthon

Sz. J kisasszonynak ajándékul

 

Tótükörbe bukó hattyú a szívem,

Rég nem

látott szemeidbe elveszem.

Halk moraj, de hullám nincsen

Csendesen

Bámulatból szerelembe így esem.

 

 

Otthon

 

Rózsa szirmait bontja az alkony,

Szellőt lehel a búzakalász,

Szőke ölében gyermekként reszket,

Kéken bóbitás, félszeg katáng.

 

Bezárva tartja aranypor tokjait,

Mézet gyűjt titkon álmában a rét.

Altató nótát susog a nádlombja,

De madár nem dúdol: aludni tér.

 

Az este így surran ágról virágra,

Tollakon utazik és vonat nyomán.

Észre se venni oly finoman érint

Hívévé térülök ma én is talán...

 

Ily merengésemben olykor elnyom az álom

Magam is az alvó természet vagyok;

Ha mással nem is legalább

A táj szépséggel lelkem burkolom...

 

Hortobágy, 2020. július 10.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.