A tizenkét kagyló: vízöntő

Uranosz és Gaia násza,
a tenger habjaiból kikelő
szépséges Aphrodité meztelen melle  
öltenek testet benne,
szép és hatalmas,
otthonosan mozog a végletek között,
azt szereti, ha csak ő beszél, és
te hallgatsz, csodálod cseresznye ajkát,
hosszú nyakát és kerek vállát,
ne lepődj meg, ha pohárka bortól
vacsora közben dalra fakad,
és úgy nevet,
hogy minden asztaltól a férfiak
köré sereglenek,
csodálják, bálványozzák.
megveti a buta és korlátolt szeretőt,
tudásához férfi nem érhet fel,  
hiába a zeuszi test,
két ölelés tüze között,
mit kezdjen az ostoba beszéddel?
ám ha okos vagy, és
lenyűgözi humorod,
máris kész a játékra.
nem boldog egy férfival,
ínyenc, mindent megkóstolna.
hatalmas háremet
szeretne magának,
ahol minden szerető
tudós vagy művész,
fele-fele arányban
nők és férfiak.