ha felhergeled vagy félrekacsintasz, akár Minotaurusz a szűz lányok hamvas keblét, elevenen tép szét.

tűzvirág nyílik bőrén, öle a Vezúv, Héphaisztosz műhelyében készült,

szeme zöld tavában Pszükhé meztelen fürdik.

hatalmas háremet
szeretne magának,
ahol minden szerető
tudós vagy művész,
fele-fele arányban
nők és férfiak.

a bácsi, egy szörnyű bácsi meggyel kínálta. másra nem emlékszik, csak hogy hirtelen sötét lett. fázott, és csobogott a kádban a víz.

félig állat, félig ember, benne fut össze ösztön és megfontolt bölcselet.

pajzán vagyok, szexre éhes, a legszebb hím nekem jár.

bolondulnak értem a férfiak. de mindhiába ostromolnak tüzes bókokkal, hogy letépjék nagy műgonddal kiválasztott ruhácskám, az állati ösztönt, a szélsőséget megvetem.

Tüphón és Ekhidna gyermeke vagyok, kígyónyelvet érzel a szádban, mikor csókolsz,

A tizenkét csillagjegy női versben