Jelige: Birsalma – Szívkamrái, Spirálszakadás

Szívkamrái

Krokodilkönnyek, a belső láz tünete,
tükörből néz ki, nem pislog.
Csillogó pupilla, most kulcscsontját fürkészi,
nem elég átlátszó, hol van a vonalzó?
Nem éri körbe felkarját kezével,
könnyeket hullat törökülésébe,
ökölre tartott ujjai sápadnak,
bár sápadna lába, és minden bordája,
addig, míg centikkel kihalványodik,
és felhővé, köddé átalakul.
Szinte eltűnne, s közben inhalátort inna,
karjaiban tartva halandója arcát.
És nem fájna többé, hogy nem elég átlátszó,
nem fájna már, hogy szíve négyüregű,
és mindet ugyanaz a halandó lakja.

Spirálszakadás

Készítenék egy bázist kavicsból,
ráállnék, és csókká szűkülne az egész város.
Keserű, alvadt véres csókká, és megfognád a kezem,
majd zsebre tennéd újra, mert hideg van,
és nem varrtunk még nagy közös kesztyűt.