Jelige: Plafonséta − Ősz végi üzenet; A szívem egy kandalló, fázol-e?

Ősz végi üzenet

Szomorú ez a reggel, ahogy

a fák alatt esik az eső

−  anyám arcán ismét megjelent egy redő

és ahogy a Nap tűnik el

őszi alkonyban

Úgy tűnnék el én is két karodba

A szívem egy kandalló, fázol-e?

Hogy mi lesz most,

az rajtad múlik

Lássuk ez a nap meddig nyúlik!

A szerelem parázslik, vagy tovább gyúl,

így vagy úgy,

de kiderül:

Pár nap és a jelen kiterül

És hogy mennyire pakoljuk el a szétszórt életet,

(mi csak efféle kétes lét lehet),

tőlünk függ,

de nyugalom!

És egyre csak azt, −  szívvel, −  mit neked színlel,

mutatom