Jelige: Türelem – Mondd! (türelmes férjemnek)
Mondd, mire gondolsz:
Amikor remeg az ajkad,
s gondok viharoznak rajtad?
Arcod simogatón törlöm,
te, boldogan megköszönöd.
Fejed a keblemre hajtod,
hogy ott, lassan megnyugodjon.
Mondd, mit érzel:
ha reggel utánam nézel
és aggódva megkérdezed,
időben hazaérkezel?
Míg a Nap aranyszálat sző,
hisz, lassan telik az idő,
hogy múljon, te zenét hallgatsz,
így egyedül soh'sem maradsz.
Csitul lelked, éget a vágy,
átadom a fényt, melyre vársz!
Mondod, nem jó ez így:
Amikor én főzés közben
tollat veszek a kezembe,
vagy képernyő elé ülök,
s a gépem billentyűi közt
keresem a szót, s emléket,
mely nyugtatja a szívemet,
s közben odaég az ebéded,
e semmiség nem tetszik neked!
Te, lehunyt szemmel látod
a szertefoszlott álmod!
