Ugrás a tartalomra

Jelige: Fámfátál – Lilith, a fámfátál, avagy a végső igazság az „Ádám dossziéról”

– Naplójegyzetek –

Mottó: „Ember küzdj és bízva bízzál!” (Madách Imre; 1823–1864, Alsósztregován.)

(*Korhatáros!!! 66  év alattiaknak nem ajánlott!)

 

Ahhoz, hogy kiderüljön a végső igazság, elég régre kell visszanyúlnom. Már régóta sejtettem. Ádámmal  és  Évával kezdem az oknyomozást, mert velük kezdődtek a tisztázatlan bonyodalmak. Tudjuk, először volt Ádám, akit vizes porból gyúrtak, nem csoda, hogy sáros lett. Kicsit tökéletlenre sikeredett, pedig tökösnek képzelte magát. Csak unatkozott és lógott a Paradicsomban, kellett hát egy fehérnép is, hogy vége legyen a lógásnak, akit egy váratlan modus operandival Ádám lengőbordájából műtöttek elő,  „costál amputációval”,  most már a sebészeti előírások betartásával. Ez volt az első donorigazolvánnyal dokumentált császármetszés és azt is megmagyarázza, hogy lehet a Nő egyszerre szép is meg okos is. Mert férfiből van! Nehéz szülés (gátszakadás). Itt komplikálódott az eset végzetesen. Ezért később Ádám jogokat revendikált magának, ha már férfi létére ő kellett megszülje Évát. Nem is vette el feleségül, mert nem volt kitől megkérni a kezét.  Vadházasságban éltek a vadonban, paradicsomi körülmények között, amíg a lakásszerződésük be nem tartása végett ki nem lettek lakoltatva tüzes pallóssal. Ősszel. Mert akkor érik az alma. Ádámot az Úr a hetedik napon mintázta. Már belefáradhatott a nagy teremtésbe, mert ez az Ádám elég selejtesre sikerült. Ami nem sikerült rajta, azt az Úr zárójelbe tette. Ezért lett neki O-lába. Ő volt az első ember a Földön. Előtte ide emberi kéz még nem tette be a lábát. De nem az első élőlény, mert a kígyó már ott betette a lábát, valahol a kétágú nyelvével, amivel rábeszélte a szerelmeseket a tiltott gyümölcsre. Intrikált! Nem volt könnyű dolga Évával. Tehát tudott beszélni Évával, akiről tudott, hogy erős beszédhibája volt. Nem bírta abbahagyni!  Ádám első látásra beleszeretett, mert őt meglátni csak egy pillanat műve volt. Kölcsön kért egy csókot, hogy aztán megadhassa a kölcsönt. De aztán odanézett még egyszer, és ezzel már bonyolódott a cselekmény! Nagy előnye volt, hogy megspórolta az anyóst. Ez elvakította. Amúgy is nagy előnye volt(!). Ez is elvakította. Éva azt szerette benne, hogy nem kezdett ki a titkárnőjével, mert nem volt neki még. Megmondták, hogy szerelmet talál minden sarokban, csak azt nem értette, hogy akkor  miért teremtette a Teremtő a világot kerekre. Ádám megvallotta neki a szerelmét, amit egy fügefalevél mögé rejtett, és élhettek volna boldogan.

„A felhő fölött mindig kék az ég!” Ez csak egy költői kép arról, hogy a ruhája alatt a Nő mindig pucér. Meg aztán az csak „egy fügefa levél, azt is elfújta a szél!” Nem maradt róla feljegyzés, ki tartotta nekik a szexuális felvilágosítást? A Teremtő vagy a kígyó, de végül is ők nemzették az emberiséget. Hogy nekünk  ki tartotta, arra viszont emlékszem pontosan. Kilencedikesek voltunk és ez volt az osztályfőnöki óra témája.  Legendás oszink bejött és borzasztó zavarban volt, majd rátért a témára:

„Fiúk, aki már volt nővel, az mehet focizni!”

„Te vagy a mindenem Évi!” – szólt Ádi.

„Hát, ha csak ennyid van, akkor elég csóró kell legyél” – replikázott a Nő, mert akkor is megbocsájtott neki,  ha semmi rosszat nem csinált.

„Ádám, egyetlenem! Szeretsz te engem? Azt szeretném, ha az életed további... pénzét (idejét) velem költenéd (töltenéd)!”  

Nem akarta mérgesíteni, mert tudta a kígyótól, hogyha egy Férfi mérges, akkor csinál egy csomó hülyeséget. Pl.  megnősül. Ha egy Nő mérges, akkor nem csinál semmit. Se ebédet, se vacsorát, se semmit, esetleg vesz egy új cipőt. A Férfi számára minden halálos bűn bocsánatos, míg a Nőnek minden bocsánatos bűn halálos.  Így elvoltak a Paradicsomban az almafa alatt – hol volt még ekkor Newton Izsák – a kígyóval, a paradicsommadarakkal és majmokkal. Azt hogy a majmoktól származnak, mint Darwin, csak később tudták meg. Abból vezették le a rokonságot, hogy majomnak, embernek ugyanúgy földig ér a... lába és kopasz a segge. Elvoltak, egészségesen éltek, csak friss gyümölcsökkel táplálkoztak, főleg azért, mert Éva nem tudott főzni. Amúgy megfőzhette volna a kígyót és mennyi mindent megtakaríthatott volna nekünk, de... takarítani sem tudott. Naphosszat kedveskedtek egymásnak és gyakorolták azt az univerzális ötbetűs igét, amelyiket minden igekötővel lehet használni: meg-, át-, ki-, be-, ide-, oda-, le-, fel-, vissza-, bele-, mellé-, mögé-, hozzá-, rá-, el- és szét- és keresztül! Mit csinálhattak volna mást? Nem volt még internet. Közben azt kiáltozni, hogy „Oh, Istenem! Istenem! – nem minősűl imának. Szaporán szaporodtak. Elszaporodott a Földön az ember. (Később az egyik keresztre feszített egy másikat). Elosztották egymás között a világ kincseit. Ádám, a Férfi felmérte, hogy akkor övé a világ kincseinek az ötven százaléka, de a világ csutkáinak a száz százaléka, ha érted amire gondolok, mert ha Ádámnak azt mondja egy anyuka, hogy „milyen édes a kicsike!”, akkor nem mindegy, hogy ezt a játszótéren mondja vagy a szaunában. Éva is így gondolta, ezért nem adta be a válókeresetet, mert akkor a csutka Ádámnál maradna! Itt válik az ügy elgondolkoztatóvá. Ha már az anyját nem szidhatta.

Amikor Ádám váratlanul megnyomta Éva bal mellbimbóját, visszakérdezett:

„Mi van? Megbolondultál? Nem-nem. Csak csengettem. Lent áll valaki a kapunál, hogy beengedjék!” – gondolkozott el a házasság lehetőségén és elsietett, hogy megírja az emlékiratait, mint annyi más Ádám később. Tanulságos, szórakoztató olvasmány. Tulajdonképpen nincs befejezve soha. Minden Ádám hozzáír még valamit. Én ezt itt. A tévedések vígjátéka. Ha engem kérdezel, kötelező olvasmánnyá tenném az élet iskolájában. Ez lett az „Ádám-dosszié” alapja.

Ebből tudjuk, hogy két alapérzet jellemez bennünket. A táplálkozás ösztöne és a szexualitás. Tehát ha jön Ádám és nincs erekciója, adj neki egy vajas kenyeret.

Ahogy a további korok Ádámjai is hozzáírtak, mind színesebbé válik a történet. Kiderül, hogy a gondolkozása elég tesztoszteron vezérelt. Többnyire a biztos pont, pont az, ami a láb között van. Mert az mindig ugyanaz. Ádámnál! Évánál inkább mindig másik! Az egyik Ádám futott Éva után és összeütközött egy ismeretlennel, aki előle menekült. Aztán még többel. Több ismeretlenes egyenlet! Míg Ádámot a Teremtő a maga képére teremtette, addig a Nőt szerencsére a Pamela Anderson képére. Érthető hát, hogy a mindenkori Ádámnak Éva volt az erőssége! A gyengéje meg a többi nő, de ezért a Teremtő leteremtette. Oh, ezek az erkölcsök! Az erkölcscsőszök meg azt hiszik, hogy az a „political corect”, ha ott vakaróznak, ahol  másnak viszket. Később, mikor már titkárnője is volt, az is  a feleségére emlékeztette. Akárhányszor benyúlt a blúzába, mindig azt mondta: „Ádám, emlékeztetlek, hogy van feleséged!” Az egyik Ádám felismerte, hogy mi a legjobb Évában. A barátnője. Ha Éva leült a barátnőjével beszélgetni a házasságról, az ördög ült a sarokban és figyelt. A legtöbb házasság azon siklik ki, hogy a társak nem egyeztek meg előre a résztvevők számában. Vagy nem illik a csillagjegyük egymáshoz. Pl. Éva szűz, Ádám meg seggfej! Ilyenkor hiába vannak Évának tiszta szándékai és fixa ideái. Hiába jön már az első randira mennyasszonyi ruhában.  Beszélhetsz neki, nem hallja  meg. Süket mint a bálna, akiről tudjuk, hogy nem hal! De Ádám se vágja már ki a szőrt a füléből, hogy ne hallja. Kérdezi Ádám tőlem, hogy a pénteken megkötött házasság mind boldogtalan? Igen! Azt hiszem! Sőt, biztos. Miért lenne a pénteken kötött házasság kivétel?

Itt most egy izgalmas rész kéne következzen, a happy end! Bor, búza, békesség. Szépasszony feleség. Családi ház kerttel, garázzsal. Utcára néző nagymamával.

De! Happy end az nincs! Helyette egy borzalmas rész helye következik. A végső igazság! Helyezd ide be a saját házasságod történetét!

Megtudtam ugyanis a Talmudból, a Bibliából és a Koránból, egyszóval Mózes a Teremtés (genezis) című fejezetéből (Na bumm! Most !), hogy nem Éva volt az első Nő a Földön, de nem ám. Ádámnak sem. Most  hülyén nézel, mi? Mint Ádám anyák napján! Előtte már volt neki egy másik, akit szintén sárból gyúrtak. (A héber/arab nyelveken Ádám jelentése: „földből való ember”.) Egy büszke, öntudatos, erős és okos asszony, aki megtagadta, hogy Ádám, ez a fantáziátlan, unalmas szerető alat(ta)valóként kezelje. Ezért aztán mirnix-dirnix faképnél hagyta és bevágta maga mögött a (éden)kertkaput.

Ezt a nőt, akit később a zabolátlan kéjenc, élvhajhász, férfifaló femme fatale-ként (fámfátál) állítottak be, Lilithnek hívták. Ő volt Ádám első asszonya, amíg el nem húzta az orrát és a csíkot. Ez persze így nem ment: „Nem mész sehova!” – szólt Jehova(!) és utána küldte Gábriel, Uriel és Sámuel arkangyalokat, hogy hozzák vissza, de nem jött. Az Istennek se! Sokan, úgy mint Lukas Cranach vagy Raffaelo, a bosszú angyalát, a kígyót látják benne, de mindenesetre az első feministát, aki féltékenységből rávette Évát az eredendő bűnre és innen már tudod.

Gábriel, Uriel és Sámuel a tanúim, hogy Ádám panaszra ment a Teremtőhöz, hogy visszakérje az oldalbordáját. 

Alsósztregovai Ádám-szakértő Madáchnak meg üzenem, hogy mi a francban bízzak még.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.