Korona Expressz

Ősszel a Godot Kortárs Kulturális Intézet kiállításán találkoztam Hargitai András alkotásával. A moduláris videó-szintetizátorral készült képen fekete alapon neonszín betűkkel egyetlen mondat világított: „Senki sem gondolta volna, hogy az apokalipszis ennyire unalmas lesz.” Ez a mondat jutott eszembe, mikor olvasás után letettem a Cserna-Szabó András és Darida Benedek szerkesztette karanténantológiát. Pedig ígéretes a többértelmű, szellemes cím: A teremtés koronája, egyszerre utalva az emberi hübriszre és kiszolgáltatottságunkra, a címet felerősítő borítóképre. Tony Leone amerikai művész munkája egy reneszánsz bűnbeesés-festmény továbbgondolása, ahol Éva koronavírussal a kezében csábítja a maszkos Ádámot. Sőt, a huszonhárom kortárs írót felvonultató szerzőgárda is úgy csábít a könyv kézbevételére, akár a bűnbeesés almája.

De a munkacím, a Korona Expressz jobban ráillett volna a kötetre. Nem annyira a járvány villámgyors terjedése okán, hanem az elsietett, át nem gondolt szerkesztés felől nézve. Cserna-Szabó és Darida a legsimább utat választották: a szerzők nevének betűrendjében követik egymást a novellák. Szerencsésebb lett volna tematikusan csoportosítani az írásokat, jobban kiemelve ezzel a szövegek közti kohéziót, párbeszédre késztetve az egyes műveket egymással. Már csak azért is, mert adott volt a téma: a koronavírus okozta helyzet.

Az írások többsége emberi kapcsolataink alakulását járja körül, amelyeknek ki nem mondott problémáival, konfliktusaival a járvány okozta bezártság még erőteljesebben szembesített bennünket. A szülőkhöz, nagyszülőkhöz fűződő viszonyt ábrázolja Bartók Imre Mami és a Cammogó, illetve Lackfi János Anyám tyúkja, Tartson Ön is szlovák nyugdíjast! című írása némi feketehumorral és sok iróniával, Karafiáth Orsolya pedig A mama maszkjában finom líraisággal. Számomra a kötet legszebb és legmaradandóbb pillanata Karafiáth elbeszélésének zárlata volt az ölelés halált legyőző erejéről. Ellenpontként Totth Benedek Karantén című novellája naiv gyermeki nézőpontból láttatja a járvány miatt magából kifordult világot, egy kiskamasz szemén keresztül tart görbe tükröt felnőtt társadalmunk elé.

A legtöbb írás a férfi–nő kapcsolatot boncolgatja. Egyrészt a házasság kiüresedésének, a párok elhidegülésének, a társas magánynak a bemutatásával Horváth László Imre A gyógyulás és Mán-Várhegyi Réka a Tudatállapot című szövegben. Másrészt a szerelmi háromszögek viszonyrendszerének feltérképezésével, egészen széles skálán. A vesztes szeretők nézőpontjából ír Benedek Szabolcs a Szar most a szeretőknek, Háy János a Babaváró és Zoltán Gábor a Közös vírus című prózában. Volt számomra érzelmi csúcspont és mélypont is egyszerre: Háy János a Babaváró befejezésében az érzelmi kiszolgáltatottság pillanatát tárja elénk megrendítő erővel, Maros András Ésszel az aknásszal című elbeszélésében viszont fordul a kocka, a szerető lesz a kialakult karanténhelyzet nyertese. Cserna-Szabónál a Boccaccio 20-ban a férj a felesége tudtával, sőt legnagyobb megelégedésére keresi prostituált szeretője karjaiban a gyönyört havi rendszerességgel. Hol máshol játszódhatna ez a történet, mint a mondénnak tartott Párizsban? Nemes Z. Márió „Le kell, Egyiptom, ráznom láncaidat” című műve Julius Caesar–Kleopátra–Antonius szerelmi háromszögének modernkori látomása, ahol újlipótvárosi házak testesítik meg az ókori szereplőket. Üdítő színfolt Lackfi János Rómeó és Júliája, egy mai kamaszszerelem humorral teli ábrázolása, vagy Gerlóczy Márton Balcon Tangója, amelyben a szerelmi háromszög harmadik tagja a szeretőnél is mérgezőbb művészi hiúság. Horváth Viktor Magyar vírusában a koronavírus úgy udvarol az orr kehelysejtjének, akár egy profi házasságszédelgő nőcsábász. (A fülszövegen olvasható részletet is ebből a novellából emelték ki.)

A kötet egyetlen harmonikus párkapcsolatát Berta Ádám A járvány máshol van, szerelmi bosszúdrámáját pedig Molnár T. Eszter Otthonról már a híreket sem olvasom el című szövege ábrázolja, mindkettő idegenben, spanyol nyelvterületen, Dél-Amerikában, illetve Spanyolországban játszódik. A szomszédi viszony a témája Kácsor Zsolt Az etikus bűntársának, amely a mindannyiunk számára ismerős konfliktust dolgozza fel a halálra idegesítő szomszéddal, míg Kiss Noémi A bőr című elbeszélésében, ellenkezőleg, a beteg szomszéddal való együttérzés kap hangot. Az elmagányosodott városi ember szorongását Keresztury Tibor Mára már nem és Szvoren Edina Orhwurm – jegyzetek XXXVIII című írása dokumentálja elemi erővel és torokszorító drámaisággal. Végül egyetlen történelmi elbeszélésként Csaba László Szimulánsok című műve az I. világháború idején játszódik. Így von párhuzamot az író a spanyolnátha-járvány és korunk koronavírusa között. Ez a novella a kötet leghosszabb írása, 35 oldalával már-már kisregény.

A két szerkesztő a tárcanovella hagyományait szerette volna „feltámasztani”. Ezt a napjainkban visszaszorulóban lévő műfajt, amelyet Ágai Adolf emelt irodalmi rangúvá, és később olyan alkotók művelték, mint Gozsdu Elek, Petelei István, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, Hunyady Sándor, Kellér Andor, Márai Sándor vagy, hogy a kortársak közül is említsünk, Esterházy Péter és Darvasi László (Szív Ernő).

A tárca hagyományaihoz híven műfaji sokszínűség jellemzi a kötetet. Olvashatunk többek között sci-fit (Horváth Viktor), disztópiát (Horváth László Imre), disztópiás krimit (Krusovszky Dénes), Shakespeare- és Petőfi-paródiát (Lackfi János), állatmesét (Szécsi Noémi), Boccaccio-remake-et (Cserna-Szabó András), fantasyt (Bartók Imre, Nemes Z. Márió), naplórészletet (Keresztury Tibor), horrort (Kiss Noémi), belső monológot (Szvoren Edina). A járvány őszi-téli második hulláma különös aktualitást ad a kötetnek, és ha nem is minden novella állja majd ki az idő próbáját, hű képet nyújthat az utókornak a koronavírus miatt bizonytalanná vált világunkról.

A Teremtés koronája: Karanténantológia. Szerk. Cserna-Szabó András, Darida Benedek. Helikon, Budapest, 2020.

A kötet szerzői:

Bartók Imre, Benedek Szabolcs, Berta Ádám, Csabai László, Cserna-Szabó András, Gerlóczy Márton, Háy János, Horváth László Imre, Horváth Viktor, Kácsor Zsolt, Karafiáth Orsolya, Keresztury Tibor, Kiss Noémi Krusovszky Dénes, Lackfi János, Mán-Várhegyi Réka, Maros András, Molnár T. Eszter, Nemes Z. Márió, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Totth Benedek, Zoltán Gábor