Irodalmi Jelen
  • Sántha Attila, Muszka Sándor, Gerzsenyi Gabriella, G. István László, Nagy Tímea, Csehy Zoltán, Bálint Tamás, Tyugodi Ruben, Pusztai Ilona, Kovács Újszászy Péter, Bali Anikó, Benkő Imola Orsolya

    Szerelemvirág súlyos illata ébresztette

    „Nincs víz a nádban, nárciszodban,
    nincs sav a sárban cserepes.
    Uram, nem értünk egyet sokban,
    ezért a bűnnek helye ez.”
    (Lászlóffy Aladár:
    Ne tagadd, ideállítottál)

  • Pusztai Ilona

    A homéroszi eposzok világa női szemmel

    A görög-római kultúra a zsidó-keresztény vallással együtt az európai civilizáció sarokpontja. A görögöket a politikatörténetben a demokrácia megteremtőinek, a művészetekben pedig a klasszikus szépségeszmény hordozóinak tartjuk, ám mindez sok esetben leegyszerűsítő vagy akár hamis elképzelésekhez vezet, amint arra Emily Hauser Mythica – Legendás hősnők igaz története című könyvében több alkalommal is rámutat.

  • Pusztai Ilona

    Szentendrei barangolások – százéves a szentendrei Régi Művésztelep

    A művésztelep gondolata már a 20-as évek közepén megfogalmazódott. Boromisza Tibor akart először művészkolóniát alapítani a városban. A megvalósulással azonban 1926-ig kellett várni, mikor Réti István nyolc tanítványában (Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Rozgonyi László) felmerült a gondolat, hogy olyan, szabadtéri festésre alkalmas nyári helyszínt keressenek, ahol közösen dolgozhatnának.

  • Pusztai Ilona

    Kísérlet a kultúra szövetének befoltozására

    Sokszor hangzik el panaszként, hogy bár tehetséges nemzet vagyunk – Nobel-díjasaink és olimpiai bajnokaink száma a magyar népesség arányához képest világszerte kiugróan

  • Pusztai Ilona

    A magyar Pola Negri igaz története

    Az Athenaeum gondozásában tavaly jelent meg Szűcs Dóra Szivarfüst és vanília című regénye, amely Leni Riefenstahl és Balázs Béla közös filmjének, a Kék fény forgatásának során kialakult románcuk történetét dolgozta fel. Idén pedig Székely Ilona Szilánkos álmok című alkotása folytatja a sort, amely Putti Lia némafilmsztár életének regényes feldolgozása. Így akár a Kiadó filmtörténeti sorozatának részeként is üdvözölhetjük az új kötetet, amely a filmtörténet korai szakaszának magyar vonatkozású szereplőit, filmjeit emeli ki a feledés homályából.

  • Pusztai Ilona

    Ha ma élne Shakespeare…

    A Prae Kiadó és a Webszínház Kft. közös kiadásában megjelenő harmadik évaddal 2025 karácsonyára teljessé vált a Shakespeare/37 könyvformátum sorozata.

  • Pusztai Ilona

    Korlátozottan fontos emlékek

    Egressy Zoltán sikeres drámaíró. Neve egybeforrott a Portugállal, amely húsz évig volt a Katona József Színház sikerdarabja, s ma is játsszák több magyar és külföldi színházban. Ugyanakkor Egressy Zoltán sokoldalú művész, Piszke papa meséi címmel gyerekkönyvet ír, számos regény és novella szerzője, sőt egy underground zenekar, a Sztriptíz alapítótagja.

  • Pusztai Ilona

    Kötelezők újratöltve

    A rendszerváltás óta vita tárgya, szükségesek-e egyáltalán a kötelező olvasmányok, nem kellene-e a régi, megszokott kötelezőket a gyerekek ízlésvilágához közelebb álló kortárs művekre cserélni, melyekkel jobban képesek azonosulni. A Klasszikusok popritmusban tanulmánykötet nem kíván e vitában állást foglalni, helyette azt próbálja megmutatni, milyen új értelmezési lehetőségeket rejtenek azok a kötelező iskolai olvasmányok, amelyeken generációk nőttek fel.

  • Pusztai Ilona

    Örökzöld Shakespeare

    Shakespeare művei a világ talán legismertebb olvasmányai a Biblia után. Szinte nincs is olyan ember, aki nem találkozott a nevével, darabjaival. Mint azt a Petőfi Sándortól való idézet is mutatja, amelyet Pikli Natália Shakespeare-ről szóló tanulmánykötete mottójául választott: „Shakespeare egymaga felér a teremtéssel”. De nemcsak angolul van könyvtárnyi irodalma az angol dráma legnagyobbjának, hanem magyarul is nemzedékenként megjelenik egy-egy alapmű. Alexandre Bernát az első világháború borzalmai elől menekült Shakespeare-hez, korábbi tanulmányait rendezve kötetbe 1916-ban. Benedek Marcell szintén menekvésképpen, egy diktatúra árnyékában írta meg tanulmányát 1951 és ’52 között, amely azonban csak 1957-ben jelenhetett meg. Géher István könyve már szerencsésebb csillagzat alatt született, a rendszerváltás után, 1991-ben látott napvilágot. Ideje volt tehát egy új kötetnek, összegezni az eltelt közel harmincöt év kutatási eredményeit.
  • Pusztai Ilona

    Útvesztőként megidézett mondatok

    Krasznahorkai-kiállítás Szentendrén
    De miért éppen Szentendrén jött létre a kiállítás? – tehetjük fel jogosan a kérdést. Hiszen köztudott, főleg a Nobel-díj után az íróra ráirányuló felfokozott médiafigyelem kapcsán, hogy Krasznahorkai László Gyulán született.
  • Pusztai Ilona

    Amikor a publicista felülírja a szépírót

    Jezsó Ákos trilógiája családi ihletésű regényfolyam. Bár ő már Budapesten született, felmenői a mai Szlovákia területén éltek, onnan kerültek a történelem viharainak köszönhetően Magyarországra. Már a gyökerek miatt is fontosnak érezte, hogy családja történetét, mint tipikus magyar sorsot a nyilvánosság elé tárja. Hiszen alig akad olyan magyar család, amelyet így vagy úgy ne érintett volna meg Trianon tragédiája, s amelynek ne élnének a határon túl közelebbi vagy távolabbi rokonai.

  • Pusztai Ilona

    A Nap tűzében elégett asszonyok

    Idén ünnepeljük Jókai Mór születésének bicentenáriumát. Az évforduló kapcsán számos film, színházi előadás, kiállítás, könyv emlékezik meg a legnagyobb magyar mesemondóról.

  • Pusztai Ilona

    Helyesírási gyakorlatok kezdőknek és haladóknak

    Nemzedékek nőttek fel Varga Katalin helyesírást gyakoroltató mesegyűjteményein, a Gőgös Gúnár Gedeonon és a Mosó Masa mosodáján. Ezek a könyvek ma is népszerűek, haszonnal forgathatóak, de szemléletük mára kissé didaktikusnak hat. Ezért semmiképpen sem ártott a vérfrissítés. E célból született meg Lovász Andrea szerkesztésében a Hottentotta, alcíme szerint: Szórakoztató mesegyűjtemény a helyesírás gyakorlásához.

  • Pusztai Ilona

    „A dolgok olykor még a mesében is szomorú véget érnek”

    Varga Melinda nehezen beskatulyázható szerző. Hat verseskötet után a Szellőcske meseregény, mint első prózakötet, ismét új színt hoz az írói palettán.

  • Pusztai Ilona

    Az anyák megmentőjének regényes élete

    Gárdos Péter az Uramisten, Szamárköhögés, Hajnali láz című filmek után, utolsó filmjének, a szülei szerelmének igaz történetét feldolgozó Hajnali láznak sikeres regényfeldolgozását követően már nemcsak filmrendezőként, de íróként is nagy népszerűségre tett szert. A Semmelweis Ignác rövid boldogsága immáron ötödik, pontosabban szólva negyedik regénye (Hajnali Láz, Királyi játék, Hét mocskos nap, átdolgozva: Szemérmetlen történetek).

  • Pusztai Ilona

    Hogyan kell jól férjhez menni?

    Már az Édesszájúak cím is sejteni engedi: a regény hősei nők lesznek, mégpedig fiatal nők. Nem is tévedünk, mert a millenniumi időkben (1893-94) játszódó mű középpontjában a négy Zimmerl lány: Teréz (Trézsi), Janka, Kató és Alojzia (Lola) története áll. Pontosabban a házasságszerzés, a férjfogás, ami az egyetlen tisztes életpályát jelentette a korszakban a nők többsége számára. A Zimmerl lányok viszont a jól prosperáló Stefánia úti vendéglős gyermekeiként ebből a szempontból egyszerre voltak könnyebb és nehezebb helyzetben hasonló korú sorstársaiknál.

  • Pusztai Ilona

    „Vagy nem maga az élet a legjobb időtöltés?”

    „Vitézek, mi lehet e széles föld felett / szebb dolog az végeknél?” – teszi fel a kérdést Balassi Bálint Egy katonaének című versében. Mi is feltehetjük ugyanezt a kérdést Balázs Attila A déli végekről című irodalomtörténetének olvasásakor. Bár Balázs Attila már nem török ellen harcoló végvári katona, hanem kisebbségi sorsra ítélt magyar író az egykori határőrvidéken, a ma Szerbiához tartozó Vajdaságban. Annak magyar irodalomtörténetét veszi számba új kötetében.

  • Pusztai Ilona

    A két Brunyady, avagy Bródy és Hunyady regénye

    Lévai Katalin legújabb, tizenhatodik könyve jellegzetes apa-fiú történet, ugyanakkor szereplői révén a 20. század magyar történelméhez is kulcsot ad, ahogy ezt a fülszövegben írói hitvallásként olvashatjuk:

    „A nemzedékről nemzedékre öröklődő kis történetekből áll össze az úgynevezett nagy történelem. A távoli események a sajátunkká válnak, s végül jelenné lesz a múlt.”

  • Pusztai Ilona

    „Mindegy, hová. Csak haza.”

    Szentmártoni János Eső előtt hazaérni című legújabb, nyolcadik verseskötete az elmúlt tíz év verseit tartalmazza. „Magam is elcsodálkoztam azon e kötet összeállításakor, hogy vajon mikor írtam verseket az elmúlt tíz sűrű évben. Hát még azon, hogy szinte nélkülem mennyire megszerkesztette magát az anyag, a mondanivaló” – jellemzi kötetét a szerző honlapján.

  • Pusztai Ilona

    „A Versre mondj igent!”

    Szilágyi Ferenc Hubart erdélyi képzőművész, író, műfordító igazi polihisztor művész, akinek Shakespeare szonett-fordításai 2019-ben szerzői kiadásban jelentek meg.