Irodalmi Jelen
  • Pusztai Ilona

    Az idő hamuszürkévé oldja a koromfekete emlékezést

    A kötet sokszorosan többszólamú. Egyrészt a műfaji keveredések miatt. A nyitóvers, a Baráber-CV a Magyar Néprajzi Lexikon szócikke alapján határozza meg a feketemunkás fogalmát: „építkezéseken dolgozó hitvány alak”, ahogy a Fehér ló vagy a Filmajánló újságcikkekből beemelt szöveg, egy tragikus baleset és egy félresikerült emberrablás története, vagy a Krumplis gulyás, a Macbeth boszorkányjelenetének átirata. Másrészt a polifónia jelen van az elbeszélői nézőpont sokrétűségében is.

  • Pusztai Ilona

    Kísérlet az idő visszafordítására

    Az anamorfózis kifejezés olyan felismerhetetlenné torzított képek gyűjtőfogalma, amelyek csak egy különös nézőpontból vagy egy rájuk helyezett tükörtárgy segítségével válnak láthatóvá. Orosz István az anamorfózis-technikák legismertebb magyarországi művészeként e jelenség miatt kezdett el foglalkozni ifjabb Hans Holbein német festő híres festményével, a Követekkel, amelyről tanulmánykötetet is írt Követ és a fáraó címmel.

  • Pusztai Ilona

    Aki mindenben meglátta a Végtelent

    Földényi F. László William Blake (1757–1827) angol költő és képzőművész Newton című színes nyomatának elemzését állítja tanulmánykötete középpontjába. A kép vizsgálatakor azonban nem a művészettörténeti szempontokat követi, hanem a metszeten látható motívumokat veszi sorra, ezek eszmetörténeti hátterét mutatja be.

  • Pusztai Ilona

    „A kritikus tehát bátran fanyalogjon”

    Bodor Ádám bár szellemi és politikai értelemben is világéletében autonóm, öntörvényű ember volt, mégis azon, napjainkban egyre ritkább konszenzusos személyiségek közé tartozik, akik inkább összekötnek, mintsem elválasztanak szekértáborokat. Ízig-vérig európai ember, aki nemcsak beszél, de életével, írásaival példázza is a szabadság, a tolerancia, az elesettekkel való együttérzés fontosságát. Ahogy Bori Erzsébet megjegyzi a bevezetőben már említett interjújában: „Balla Zsófia… sajnos nagyrészt elette a kenyerét minden további interjúkészítőnek”, mégis Az értelmezés útvesztői számos új adalékkal járul hozzá az életmű és az író megértéséhez.

  • Pusztai Ilona

    Pirene hercegnő titkai

    Irene Solá mágikus realista prózája költőien szép, szemet-lelket gyönyörködtető, ugyanakkor vad és durva, néhol naturalisztikusan kegyetlen. E két pólust a regényben leginkább a férfiak: Doménec, illetve Hilari és Jaume figurái testesítik meg. Mert a hegyek világa egyszerre teszi az embert fogékonnyá a természet szépségére, ugyanakkor az életben maradásért rákényszerül a természet nyers erejével való örökös küzdelemre.

  • Pusztai Ilona

    Merre tart a magyar irodalom?

    A két főszerkesztő a szerkesztőbizottsággal és a szócikkek íróival hatalmas munkát végzett azzal, hogy feltérképezte az elmúlt 60 év irodalmi termését. Valóban hozzájárultak az irodalmi kánon teljesebbé tételéhez, különösen a határon túli magyar irodalom széles körű bemutatásával. Ilyenkor az egyensúlyra törekvés ellenére is mindig helyt kapnak egyéni ízléspreferenciák, és valljuk be, nem könnyű feladat válogatni az évente jelentősen növekvő könyvtermésből.

  • Pusztai Ilona

    Az írás mint életre szóló szerelem

    A körkörös szerkesztésű kötet a jelenből indul (Erkölcs nyolcvan felett), és a jelenbe visszatérve zárul (A pizzéria mélyén), miközben nyomon követhetjük az írónő életének fontos állomásait négy tételben: család, tanoncidő, fordítói és írói pálya, magánéleti válságok. De mindvégig szorosan ott kísért a zsidósághoz fűződő viszony. Ennek vállalásáról, illetve e vállalás nehézségeiről első ízben az 1973-ban megjelent A tolmács című művében vallott a szerző.

  • Pusztai Ilona

    Búcsú vagy esti imák

    Az Oratórium Iancu Laura nyolcadik, egyben a kritika egybehangzó véleménye szerint eddigi legjobban felépített és megszerkesztett kötete. Az erdélyi származású, Magyarországon élő írónő nem szakadt el gyökereitől, néprajztudósként a csángó hagyományok, népszokások kutatója. Ez a kétlakiság fontos szerepet kap a kötetben is.

  • Pusztai Ilona

    Az emlékek hullámtörője

    Schein Gábor új kötete bizonyíték arra, hogy fel lehet támasztani egy már elfeledett, elavultnak vélt műfajt, amely éppoly őskövületté vált napjainkra, akár a rinocérosz. A több szálon futó cselekményű, rövid anekdotákból, népdal-, ima- és versátiratokból, filozófiai eszmefuttatásokból, politikai beszédekből, hivatalos szövegekből összeszőtt, mozaikos szerkesztésű mű groteszk hangvételével leginkább Örkény egyperces novelláit idézi.

  • Pusztai Ilona

    Üveggyöngyök a múltból

    Ki nem szeretett gyermekkorában régi fiókokban, dobozokban, elsárgult fényképek, képeslapok, levelek, préselt virágok, törött porcelánfigurák, olcsó, tarkabarka bizsuk rejtekhelyein kutakodni? Sal Endre szintén élvezettel kotorászott egykor nagymamája titkos fiókjaiban, ám felnőttkorában is megmaradt a múlt tárgyai iránti szenvedélye. Sportújságíróként munkája lett a hobbija, gyűjteni kezdte a régi újságok példányait.

  • Pusztai Ilona

    Mondhatta volna szebben, kis lovag

    Zsámbéki Gábor a Katonában szerette volna megrendezni a Cyranót. De prózai fordítást akart, hogy lássa, mennyire él meg a darab, ha cikornyás verses burkából kihámozzák. Így kérte fel Bognár Róbertet a munkára. Ám mivel az egész darabot mégsem lehet prózásítani, Várady Szabolcsnak jutott a feladat, hogy a versbetéteket megalkossa.

  • Történetek egy régvolt Balatonról

    Beszélgetés Kiss Noémivel

    A Balaton valamikor sokkal többet jelentett egyszerű hazai nyaralóhelynél: itt találkozhattak nyáron tömegesen keleti és nyugati turisták, amire a vasfüggöny világában máshol, máskor nemigen adódott alkalom. Kiss Noémi novelláskötete hamis nosztalgiától mentesen tárja fel régi nyarak emlékeit, tanulságait. – Az idei tomboló nyárban Pusztai Ilona faggatta az írót kötete hátteréről és külföldi fogadtatásáról.

  • Pusztai Ilona

    Nekünk a Balaton a tenger

    Kiss Noémi novelláskötetének címe, a Balaton, erős hívószó. A magyar tengernek is becézett tó közös nemzeti mítoszunk része. Mindenkinek eszébe jut róla valami emlék: nyaralások szülőkkel, szerencsésebbnek nagyszülőknél, bulik a haverokkal, és persze a strandok az elmaradhatatlan lángossal, palacsintával, sült hekkel, meleg sörrel és kólával, kakasos nyalókával meg gépi fagyival.

  • Pusztai Ilona

    „A világdráma megy tovább”

    Bár Spiró György nyilatkozata szerint Kádár figuráját regényhősként nem tudja elképzelni, mégis ilyen nagy ívű történelmi tablón elhelyezve a politikus jellemvonásai regényformában árnyaltabban tudtak volna kibontakozni. Spiró munkásságát ismerve ezért nem lenne számomra meglepő a téma újbóli epikus feldolgozása. Addig is minden hiányosságuk ellenére ezek a jegyzőkönyvekre, emlékiratokra, naplókra épülő tényfeltáró dokumentumdrámák izgalmas és sok új információt nyújtó olvasmányok lehetnek a közelmúltunk történelme iránt érdeklődő olvasók számára.

  • Pusztai Ilona

    Sikerek kánonon innen és túl

    Szederkényi Olga interjúkötetében irodalmi sikerek nyomába ered. Ám aki a receptre vágyik, azt ki kell ábrándítanom: nincs ilyen. Minden írói sors, minden mű utóélete más és más, így nincs egyetlen, a sikerhez vezető biztos út sem.

  • Pusztai Ilona

    Korona Expressz

    Az írások többsége emberi kapcsolataink alakulását járja körül, amelyeknek ki nem mondott problémáival, konfliktusaival a járvány okozta bezártság még erőteljesebben szembesített bennünket. A járvány őszi-téli második hulláma különös aktualitást ad a kötetnek, és ha nem is minden novella állja majd ki az idő próbáját, hű képet nyújthat az utókornak a koronavírus miatt bizonytalanná vált világunkról.

  • Isidora Sekulić

    Egy öreg vadászkutya halála

    Pusztai Ilona fordítása

    Részlet a Norvégiai levelekből