Jelige: Kar inti – Font

Még nem.                                    Ráér.                               Hova siessen?

A fene kel még fel a testmeleg ágyból. A feneke, no meg az egész valója a legjobb, ha még pihen. Ha egy kicsit még ottmarasztalja, ahová az elmúlt éjjel lehuppasztotta a pihe-puha paplan közé.

Bámulja bambán a plafont. Mereng. Kalandozik. Vajon ez a csillár hány font? Hogy jutott ez egyáltalán most eszébe? Miért fontos ez?

Nyújtózik az éjjeliszekrényhez, minden izma megfeszül. Rá kell fordulnia, szinte vetődnie. Most ébred fel igazán. Eléri az ájfont. Feltöltve. Bekapcsolja. Megfontoltan nézi íriszégető kijelzőjét. Nincs új üzenet. Még. Egyelőre. Hála a…! Tehát lustálkodhat még.

Megint felnéz. A sarokban felfedez egy picinyke pókot. Az nem olyan henye, mint ő. Egész éjjel munkálkodott. Szép kis hálót font. A jó példa ragadós, mint a pók hálója.

Megfontoltan tápászkodik fel. Nyújtózkodik, ásít. Kicsit fáj a feje. Biztosan valamilyen front van. Kibotorkál a fürdőszobába, egyelőre teljes a kóma. Meglötyköli az arcát, ad magának néhány pofont. Bekapcsolja a rádiót. Robbantások, frontok, frontális karambol, melegfront. Fontos Sándor szegedi festő emléktárlata. Rádió lelőve. Fontos hírek, de neki most már dolga van. Már zúg is a laptop, pedig még nem is reggelizett. Letör egy darabot a tegnapi fonott kalácsból, azt majszolja. Ezer éve az anyjával ő is ilyet font. Szinte érzi annak a fahéjas illatát is. (Szinesztézia.)

Végre nekilát a munkának. Sortávolság, betűméret, betűtípus (font), margó. Vadul dolgozik, püföli a gépet. Amiben nem biztos, azt fonetikusan veti oda.

Pizsamában.

Ilyen a home office.