„Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani”

Pázmány Péter (1570–1637) esztergomi érsek szavai szinte váteszszerűen hangzanak Ondi Alex: Pálosok Budapesten (A Sziklakolostor története) című könyvét olvasva.

A pálosok az egyetlen magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amelyet a tatárjárás után 1250-ben alapított Boldog Özséb esztergomi kanonok a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket egyesítve. A Szent Ágoston reguláit követő rend az egyiptomi sivatagban élő Remete Szent Pálról kapta a nevét. A középkor folyamán a pálosok egyre jelentősebb szerepet töltöttek be Közép- Európában. Majd a Nagy Lajos és Mátyás uralkodása alatt virágkorát élő rend a török hódoltság időszakában elvesztette magyarországi birtokait és kolostorait. Az ország török elnyomás alóli felszabadulása után a pálosokra újabb virágkor köszöntött. Igaz, a budai hegyek helyett most Pesten vetették meg lábukat. 1711 – 1786 között felépült az egykori pálos kolostor, benne a nyolcezer kötetes Pálos Könyvtárral (ma: Központi Papnevelő Intézet), és a hozzátartozó templom (ma: Egyetemi templom). A korszak magyar kulturális életének olyan jelentős alakjai kerültek ki a pálosok közül, mint Ányos Pál és Virág Benedek költők, vagy Verseghy Ferenc nyelvész, nyelvújító. Ám II. József 1782-es, a szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendelete értelmében a pálosok sorsa is megpecsételődött Magyarországon. Ekkortól vált a Nagy Lajos király alapította Czestochowa, a Fekete Madonna ikon révén híres búcsújáróhely, a Jasna Gora-i (Fényes hegy) kolostor véglegesen a rend központjává. Többszöri sikertelen visszatelepítési kísérlet után Pfeiffer Gyula érdeme, hogy a pálosok a két világháború között végre hazatérhettek.

Pfeiffer Gyula (1879 -1944) miniszteri főtanácsos, államtitkár, a főváros egyik kultúrmérnöke az 1924 őszi lourdes- i zarándoklatán jutott arra a gondolatra, hogy a Gellérthegy üresen álló barlangja alkalmas lenne nemzeti kegyhely kialakítására. Ezt az eszmét aztán összekapcsolta a pálos rend hazahozatalával. Az Urak Mária Kongregációs csapata, amelynek Pfeiffer is tagja volt, a franciaországi búcsújáróhely mellett felkereste a spanyol kegyhelyet, Limpast, majd Lekeitio városában tiszteletüket tették a száműzetésben élő Zita királyné és Ottó főherceg előtt. A zarándoklat célja a Szent Szűz közbenjárását kérni hazánk sorsának jobbrafordulásáért. Trianon sokkja után Pfeiffer pontosan megérezte egy kifejezetten nemzeti színezetű, engesztelő kegyhely hiányát, ugyanakkor meglátta a lehetőséget a nemzet szívében kihasználatlanul álló, természet formálta barlangban. A gellérthegyi Pest- barlang vagy Iván-barlang már régóta gondot okozott a Fővárosnak. Az elhagyatott, rossz hírű környék ugyanis erősen rontotta a közeli elegáns Gellért Szálló és Gyógyfürdő látogatottságát. Így Pfeiffernek nem volt nehéz meggyőznie a Főváros vezetőit, hogy a kihasználatlan barlangban megteremtsék Lourdes magyar mását, országos zarándokhelyként. A nemzeti egységet jelképező kegyhely létrehozására a barlang azért is alkalmas volt, mert egykori nyílása felidézhette a szemlélőben a történelmi Magyarország alakját. Tíz évig tartó munka után elkészült a Sziklatemplom és mellette a kolostor épülete. 1934. május 12-én a pálosok hazatérhettek Magyarországra. De 1950-ben az elnöki Tanács rendelete értelmében a többi szerzetesrenddel együtt a pálosokat is feloszlatták. Csak 1989-ben térhettek vissza ismét, és 1990-ben kapták vissza a Sziklatemplomot és a mellette lévő kolostort.

Ondi Alex könyve mikrotörténelmi feldolgozása a pálosok közel 750 éves történetének. Kiemelten a gellérthegyi Sziklatemplom és kolostor építésén, működésén keresztül mutatja be a rend történetét, beleágyazva azt a magyar történelem eseményeibe. Részletesen végigkövethetjük, hogy született meg Pfeiffer ötletéből a Sziklatemplom és kolostor. Majd az építkezés menetének ismertetése után régi fotók, képeslapok és Pfeiffer Gyula gazdagon illusztrált, 1931-es leírása alapján bebarangolhatjuk a templomot. Az építőik ugyanis egy gondosan kidolgozott biblikus szimbólumrendszer és ikonográfiai program alapján ókeresztény és kora középkori stílusban a magyar szentek kegyhelyeként, a magyarság szentélyeként alkották meg a Sziklatemplomot. A hét nem magyar szent: a Magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária, a négy evangélista, Lisieux-i Szent Teréz és Szent Antal mellett öt magyar Árpád- házi szent: I. István és fia, Imre herceg, I. László, IV Béla lánya, Margit és II. András lánya, Erzsébet tiszteletére emeltek oltárokat. Végül a mai templombelsővel is megismerkedünk. A rend feloszlatásával a templomot is kifosztották, szétverték. Így az eredeti berendezésből csak három tárgy menekült meg. Egy misekönyvtartó kisállvány, az egyetlen eredeti darab, ami visszakerült az újraszentelt Sziklatemplomba. Feszty Masa Szent Istvánról, Boldog Özsébről és Szent Gellértről festett triptichonja a rend petőfiszállási kápolnájába került visszahelyezésre. A Trux – kereszt pedig, amelyet Trux Jenő szentföldi zarándoklata után adományozott a templomnak, ma a márianosztrai állandó pálos kiállítás része. Így az egész templomot új koncepció és program alapján alkották ki, amely hangsúlyozottan állít emléket a lengyel- magyar barátságnak, és a pálosok magyar és lengyel történelmi és egyházi kapcsolatának. Csak a fatimai Szűz Mária szobor és a limpasi Krisztuskereszt másolatai kapcsolódnak szorosan a háború előtti ikonográfiai programhoz A magyar szentek közül a helyhez és a pálosokhoz kötődve Boldog Özséb és Szent Gellért püspök szerepel, mellettük a lengyeleknél különös tiszteletben álló Szent Borbála, a bányászok védőszentje kapott helyett. A lengyelek kápolnájában Szent Hedvig szobra, a Jasna Gora-i Fekete Madonna másolata, illetve a vértanú Maximillian Kolbe atya emlékére készült kisplasztika látható. Az egykori Szent Margit kápolna helyén található a Thébai kápolna, egy a Vörös Győző egyiptológus által felfedezett és szakmailag máig vitatott korú és értelmezésű ókeresztény remetekápolna másolat.

Az épület bemutatása mellett a pálos rend életét, tevékenységét is végigköveti a könyv, a visszatelepülés nehézségeitől a felvirágzásig. Kitér a pálosok szerepére a háború alatt, mikor részt vettek a lengyel menekültek megsegítésében, bújtatásában, illetve az ellenállási mozgalomban az angol kémszolgálattal együttműködve. A háború után a kommunista diktatúra vértanúságra, szétszóratásra, illegalitásra ítélte a rendet. Így lett a pálos rend mártírja Vezér György Ferenc, akit a Grösz-per vádlottjaként ítélték 1951-ben halálra. Végül olvashatunk az újraszerveződő rend életéről, az egyházban beöltött szerepéről. A névadó, Remete Szent Pál tisztelete kapcsán a Magyar Pálos Rend jó kapcsolatokat ápol a Magyarországi Kopt Ortodox Egyházzal és Remete Szent Pál ma is működő egyiptomi kolostorával.

Külön ki kell emelni a kötet gazdag képanyagát, amelyek a múltbeli és a mai állapotokat is szemléletesen tükrözik, Sudár Annamária és Török Máté képszerkesztők munkáját dicsérve. Török Máté, a Misztrál együttes tagja pálos konfráterként egyben a könyv tipográfusa és a borító tervezője is volt.

A külcsínre és belbecsre egyaránt értékes kötet nemcsak a pálos rend iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, de azokéra is, akik szeretnék megismerni Fővárosunk egyik eldugott ékköve, a gellérthegyi Sziklatemplom és kolostor keletkezésének történetét, illetve felfedezni annak egyházművészeti kincseit.

Ondi Alex: Pálosok Budapesten, A Sziklakolostor története. Magyar Pálos Rend, Pécs, 2023.