Átjárások / Barcelona–Bécs–Budapest összemosódások…
Űr-szatyor! – szólt az úr.
A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső rétegét, mely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, miközben egyre ritkább lesz…
Vágás, perforáció: ásítás-ásatás, hőgömb-másítás, absztrahált tálalás…
Leopold (Bloom) két szeme között egy kis lyuk volt, ami (katt-katt): két kacsintásra kivirágzott! Fekete dália? – sutyorgott, kérdezett mögülünk egy sok-colos dalia… A közeli ketrecekben megszállottak és homorítottak. Amott: Base Elements (Urban Contemporary Art Gallery), emitt: MAmák és MUmok…
MuZeusz! Az árkádok alatti szegletben egy rózsaszín pötty kuporog. Vacog és zokog… Szellőzmények, szellőző mémek, légcsavar, hónalj-huzat, arc-gázok és máj-zsák mumpsz, felhővé pumpált púp (pop-artos), hártyás mártás, romlott omlett, rókák rolleren, óvszer és ostya-rost, jaj, fültőmirigy-gyulladás, ó, krómozott könnyzacskó…
Kócos punciszőr-maszk a jegyszedő arcán, aki nyak-láb kitekerve ül-döglend… Megérkeztünk a KunstLeoAlbinaPoldHalle Museum alagsorába. Mi ez, talán valami dada-szür-normális, külhoni busó-guggolás? – Mindegy, mind egy…
A kripta-rendszerben (puha cellákban, drazséval, gumicukor-halmazzal töltött ketrecekben): felturbózott gyerekjátékok és plüss-állat szőrös bilik színkavalkádja fogadott… Apró bilincsek, pink korbácsok, miegymás…
De (szerencsére): a katakomba tágasabb termeiben Arnulf Rainer nagyszerű Halotti maszkjai tárultak elénk, tátogtak belénk! Egy ásványokkal, szerencsehozó (mágikus?) kövekkel kirakott koponya-terembe ágyazva, csontkeretes, antik televízión a művészről szóló, 1960-ban készült film sistergett-zúgott-recsegett, s őrjítően vibrált végtelenítve. Alkotója: Peter Kubelka…
- - -
Ha a szupernóva-robbanás közeli por- vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt. A Napban és Földünkön található, lítiumnál nehezebb elemek léte annak köszönhető, hogy a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben több szupernóva-robbanás történt…
- - -
A Santa Maria Del Mar bazilikával szemben színpompás vibrátor-szaküzlet virágzik, a plakátján ragyogó-arcú, fiatal apáca, tágra nyílt, sötét szemei erotikus barlangok, így hívogat a bejárathoz… Oh, pardon: szép téveszme-hölgy-ember, de most inkább a tenger!
Jaj-Ca bar, Gótikus negyed, Carrer de Granados, Mallorca, Muralla Romana, Gabaxo (ott baszk tapaszt tapogatsz), Mercat de la Boqueria, Spirit & pinxo, El Mariatchi (a Manu Chao’s bar) – így keveredtek a kitűnő helyszínek…
Moco Museum! Korok, izmusok, korszellemek, ironikus gegek, ikonikus hegek, remek szellemek, professzionális alkotók és flexibilis rendezőelvek közötti átjárások: Yayoi Kusama, Banksy, Warhol, Basquiat, Guillermo Lorca, OsGemeos (Otavio Pandolfo & Gustavo Pandolfo), David LaChapelle…
Majd váratlanul megnyílt és magába szippantott, szédülésekbe, átfordulásokba hajlított-sokszorozott (ó, a plafon a padló!), a test-térképet szilánkosra tördelő, a káprázat-szakadékok felé is hívogató tükör- és gyémánt-csapda terem, a fény-színtannal is operáló, meditatívan pulzáló mátrix (Studio Irma: Diamond matrix)…
A Sagrada Família bejáratánál egy fekete csipke-fátyollal eltakart, különös hölgy az alábbi üzenetet nyújtotta át, majd elpárolgott, mintha sosem létezett volna:
az i-
mákat
már el-
imád-
kozták…
egy hatalmas tört-
énet
r-
észesei
vagyunk…
- - -
A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik. Neve az égbolton új (nova): csillagként tünékenyen tündöklik, s akit – anno domini – bizonyos ®égiek: vendégcsillagként is hívtak (vendégségbe). A szuper a kevésbé fényes nóváktól való megkülönböztetés, melyek más okból fényesednek ki…
- - -
Szertartás egy barlang-színházban. A mágikus liturgia szinte teljes sötétségben zajlik, időnként vörös fények festik meg az előadó részlet-gesztusait, arcáról el-elfolyó mimikáit… A meta-nyelvezet, és a daturális-toxikus, vitustánchoz hasonló, csonkolt mozdulatok túlvilági atmoszférát árasztanak…
A beteges fekete mágus (ez csak később látható): egy egykarú ördögpap! A fokozatos hörgések elhatalmasodnak, miközben a színpadra éles kör-inga leng be – s ez a megvillanó, jelenés-bárd lesújtja a lény másik karját is! Ő térdre rogy, majd a fejével, kis dudor-szarvaival belök egy láthatatlan ajtót – és a mögöttes szakadékba veti magát… Delejes-dermedt ébredés, teljes sötétség…
- - -
Hiszek öt kísértetben,
hiszek több kísérletben,
ön-végző végső tettben,
miként a Mindenekben!
