Barázdák a föld alatt

Séta

Régen itt más lakott. 
Hát igen, laktak itt páran.   
A falu gyermekeit eltemeti. 
Mióta? Közel hétszáz éve gyászol. 
Meghalt? Meg, zsuppfedél alatt.
Vele együtt 1941 tavasza is. 
Annyit menekültünk. Hova? 
Egymáshoz, egymástól el, erre,
az erdő felé. Ott lőtték le a testvérem. 
A szekéren ült, négyéves volt. 
Sírt miatta? Nem volt idő, volt hat másik. 
Szerelmes volt-e? Idő volt rá, alkalom nemigen. 
Akkor hogy lett a család? Muszájból, fiam.

Szegénység 

– Egy zsák lisztér odaadja-e a gyermeket? 
– Sok kenyér kijön belőle? 
– Nem tudom. 
– Hát a gyermekből ember lesz-e? 
– Nem tudom. 

A megtépázott kerítések 
alatt beszélgettek. 
Nincs mivel visszaverni a léceket. 
Jézus, ha itt fogant volna, 
most szegeit eladná, 
mert itt a feltámadás is kiváltság.

Barázdák a föld alatt 

Mostanában szombatonként temetésre járok.
Féli a paraszt a földet. Ássa, beveti, s elnézve itt, 
ahogy a hangyák szaladgálnak, senkit nem érdekel, 
a temető melyik szegletébe visznek.
A koszorúk zöldjét kiszívja a még 
megbékélni nem képes halott, hogy koporsója 
fedelébe barázdákat kaparjon, s akár búzával 
vetné be, oly őszintén küszködik. 
Idővel elszórja mindenét. Megbékél a földel. 

Dallamok 

Megáll, kitalál, elénekel. 
Magamra hagy. Gyűlöl. 
Később visszatér. Keresni kezd. 
Évek telnek így. Az hiszi, 
azt reméli elfelejtett. De jött 
ez a szerda. Meg több más nap. 
Dúdolni kezd. Néha táncol is. 
Rá egy hétre ágynak dől. 
Bénán fekszik, mint a halottak 
fülében a lapátoló dallamok. 

Visszatérünk

Vegyük például azt az embert, 
visszafogott öltözet, 
oroszrulettezni sosem merne, és talán 
még a legszebb nő hívására sem csalná 
meg feleségét. Mindent kimagyarázna, 
hogy például a hajók miért 
ilyen nehezek, és hogy a jóakarat tartja vízen. 
De hiába szabadkozom, hogy ezeket a járatokat 
azért találták ki, hogy megismerjük a tengereket, 
ő csak folytatja, hogy azok eredendően 
bennünk vannak, mint anyák és apák 
kiáltásai. A partokra meg úgyis visszatértünk, 
hisz megölni a hullámok nem fognak senkit, 
mert van, aki nem is indul útnak, mások meg 
túl sokat fizettek, csak nem kockáztatnak.