„Milyen szép nap is ez a teljes anyagi összeomlásra, micsoda pokoli pillanat kétezer-ötszáz forinttal és a visszahányt, dombornyomott plasztikkártyával a zsebben, a félelemmel a fejben, körülöttünk a sok-sok felszabaduló elmével, akik nem törődnek az ATM-mel, a modern ember oltárával, ami elé havonta legalább kétszer odajárulunk, meggyónjuk bűneinket, elmormogunk pár miatyánkot vagy baszdmeget, és hálát adunk a banknak, hogy megkaptuk, ami nélküle is megilletne minket.” – Boldog Zoltán tárcája