Minden tájékozott(abb) magyar ember tudja, hogy január 22. a magyar kultúra napja – annak kapcsán, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát, a máig minden magyar, vallási szövegekben is fohászként szereplő költeményét.

Életéről az aradi születésű Szentimrei Jenő (1891–1959) írt 1939-ben e sorok írója számára gyermekkorából emlékezetes, szerencsére utóbb, még az „átkos” idején is kiadott könyvet Ferenc tekintetes úr címmel.

A magyar kultúra napját ünnepelte a Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó egy különleges kiadvánnyal: „az antológiák antológiájában” felvonul új századelőnk szerzőinek színe-java. Az esten ízelítőt kaphattunk A századelő versei/novellái/esszéi című kötetekből, a szerkesztők pedig a válogatás szempontjairól, a munka szépségeiről és nehézségeiről meséltek.

Egy olyan tanulmányt találtam a Himnuszról, amely izgalmas ünneppé tette a magyar kultúra napját. Megpróbáltam 10 pontban összefoglalni, mi mindent tudtam meg belőle.

Múlt héten volt a Magyar Kultúra Napja. Az Irodalmi Jelen körkérdés sorozatot intézett néhány – a kultúrában különböző területeken résztvevő, alkotó – emberhez. Válaszaik nyomán igen érdekes képet kaptunk a magyar kultúráról. Az alábbiakban olvashatja BOLDOG ZOLTÁN (tanár és kritikus), Dr. BÁRDOS JÓZSEF (író), PETNEHÁZI GÁBOR (doktori ösztöndíjas), továbbá HEGYI BOTOS ATTILA (levéltáros, polihisztor) válaszait.