És dől a lé. Ez a legmeghökkentőbb az ötvenes-hatvanas évek irodalmában. Valaki nekiáll vadbalosnak lenni, vagy eleve lelkéből az, és hallatlanul primitív, hatodikos általános iskolás technikával lepötyögi, hogy a téesz-paraszt élete vidám, szinte paradicsomi, és milyen jó neki, mert termelőszövetkezeti csoportban (tszcs) üzemelhet munkaegységért, de ám a kulák segge szőrös, patája és szarva van, mert ő maga ördög, s ezekért JA-díjat kap.