„Angyalként persze, jobb lett volna,
de hol a balkáni gerle tolla
is angyalszárnyként pernyéllik mennybe,
ott élek én – s a penge él.”
(Farkas Árpád: Pengeélen)

Mezey Katalin műveiből összeállított prózaszínházi előadást láthatott a közönség a Hegyvidéki Kulturális Szalonban a Magyar Széppróza Napja alkalmából. A művekből készült jeleneteket Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek adták elő, a Kossuth-díjas íróval Lázár Balázs beszélgetett.

Nekem már csak a cirkusz maradt: a csillogó manézs-magány, a soha fel nem növés illúziója, két bukfenc között is a belső mosoly, nevetésen feszülő kíntorna.